Csűrös, GabriellaSzeifertné Pellei, Olga2022-05-272022-05-272022-05-27http://hdl.handle.net/2437/333785Szakdolgozatom témájául az illetéket, mint az állami bevételek speciális formáját választottam, amelynek célja az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás megteremtése. Az illeték átszövi a mindennapjainkat. Az illetékfizetési kötelezettség kérdéskörével élete során minden ember találkozik valamilyen formában, például ingatlanügyletek során - amennyiben tulajdonjogot (vagyoni értékű jogot) szerez valaki - jogszabályban előírt illetéket kell fizetnie. Témaválasztásomat befolyásolta a személyes érintettség is. Földművesként, őstermelőként megtapasztalhattam a mezőgazdasági földterületek vásárlását követően milyen illetékfizetési kötelezettségek terhelik a vagyonszerzőt, és melyek azok a törvény által biztosított mentességek, amelyekre egy földműves hivatkozhat. Ismert az, hogy a termőföldek értéke Debrecen-Ebes-Hajdúszoboszló térségében messze meghaladja az országos átlagot. Nem mindegy, hogy egy igen magas hektáronkénti ár mellett megszerzett föld után meg kell-e fizetni a 4%-os vagyonszerzési illetéket vagy sem. A dolgozatomban először az illeték fogalmának meghatározására törekszem, majd a történeti áttekintést követően az ingatlanok köréből kiemelem az átruházás speciális tárgyát, a földet és a földtulajdon szerzésének korlátait veszem sorra. Áttekintem az alanyi kört - amely megmutatja, hogy ki szerezhet ma Magyarországon földtulajdont -, majd a visszterhes földtulajdon szerzési jogcímeket és azokhoz kapcsolódó illetékfizetési kötelezettséget és mentességeket. Célom, hogy összefoglaljam a földtörvény és az illetéktörvény kapcsolódási pontjait.49 oldalhuföldilletékDEENK Témalista::Jogtudomány