2008-12-172008-12-179639567620http://hdl.handle.net/2437/69500Hogy működnek Mikszáth Kálmán szövegei? Mintegy száz éve próbáljuk, próbálgatjuk megérteni ezt a nagy írót, de a feladat egyáltalán nem könnyű. Egyrészt a különböző szövegek sem ugyanúgy működnek, másrészt a jelenlegi Mikszáth-kánon túlságosan szűknek látszik, harmadrészt a kanonizált szövegek is mindig tartogatnak meglepetéseket. Hajdu Péter elemzései megmutatják, mekkora tétjei vannak a Mikszáth-olvasásnak, hogy a Mikszáth-szövegek értelmezéséhez égetően aktuális elméleti problémákkal kell szembenézni. A gondolatmenet főszerepeit a metafora, a relativizmus, az elbeszélésciklus, az anekdota és a fragmentaritás fogalmai játsszák. A könyv lapjain a következő írások kerülnek szóba:A dialektus, A gyerekek, A hosszú életűek, A jelek mesterei, A jó palócok, A kanál, A kaszát vásárló paraszt, A kecskeméti kínos ügy, A kishirdetések, A Krúdy Kálmán csínytevései, A litavai erdő, A Noszty fiú esete Tóth Marival, A romanticizmus, A sipsirica, A szemérmes asszony, A szüle, Ahol a víz is virágzik, Az apám ismerősei, Az öregek, Beszterce ostroma, Egy homályos történet, Galamb a kalitkában, Huszár a teknőben, Jasztrabék pusztulása, Jókai Mór élete és kora, Királylátogató parasztok, Különös vevő, Látogatás egy alakomnál, Mikor a sírkövet hoztuk, Mikor utolsó földesurunk a deszkán feküdt, Minden asszony, asszony, Prakovszky, a siket kovács, Szeged, Tertium comparationis.http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibDEK00410910bibDEK00410910