Pápai-Tarr, ÁgnesFodor, Evelin2020-01-172020-01-172020-01-17http://hdl.handle.net/2437/278613Fontos hangsúlyozni, hogy már kis mennyiségű alkoholfogyasztás is olyan élettani hatásokat válthat ki, amely nem egyeztethető össze a biztonságos közlekedéssel. Ittasan tompulnak a reflexek, nő a sofőr reakcióideje. Ugyanakkor az alkohol hatása egyénenként változhat, és még ugyanaz a személy is különbözőképpen reagálhat ugyanannyi alkoholmennyiségre. Úgy vélem, hogy dolgozatomban fontos kitérnem arra, hogyan ítéli meg a büntetőjog az alkoholfogyasztást, hiszen maga a fogyasztás nem minősül bűncselekménynek, ám az alkohollal összefüggésben elkövetett bűncselekményt külön szankcionálja. Magát az ittas vezetést pedig csak alkoholtól befolyásolt állapotban lehet elkövetni. Mindenképpen indokolt a biztonságos közlekedés büntetőjogi eszközökkel történő védelme. A közlekedés biztonságához fűződő társadalmi érdek - ideértve a közlekedésben résztvevők életének, testi épségének megóvását – a büntetőjogtól megkövetel olyan magatartások bűncselekményként történő értékelését, amelyek súlyosabb következményt még nem okoznak, de a közlekedési szabályok megszegése folytán mások életének, testi épségének veszélyeztetését idézik elő.66hubüntetőjogittas járművezetésalkoholAz alkohol és a büntetőjog kapcsolata - különös tekintettel az ittas járművezetésreDEENK Témalista::Jogtudomány