Boruzs, KláraSeres, Ábel2020-04-172020-04-172020http://hdl.handle.net/2437/283942Egyre nagyobb hangsúlya van ma az egészségügyben az antibiotikum rezisztenciának és ezáltal a racionális antibiotikum-felhasználásnak. Ezen probléma kör negatív hatásai már átlépték az egészségügyi intézmények kapuit és össztársadalmi, valamint gazdasági szinten jelenik meg hosszú távú döntésekre és szemléletváltásra késztetve társadalmunk minden tagját. Tanulmányok sokasága foglalkozik ma ezzel a kérdéssel és igyekeznek különböző adatokkal alátámasztani azt, hogy az antibiotikum-felhasználás szoros kapcsolatban van a mikróbák által kialakított rezisztenciával. Ennek oka, hogy ezen kis élőlényekben is megvan az élni akarás alapösztöne így az antibiotikumok használatával a rájuk gyakorolt nyomás során, a túlélés érdekében, védekezni kényszerülnek. Ezt nevezzük antibiotikum okozta szelekciós nyomásnak, mellyel kényszerítjük ezen kórokozókat különböző rezisztencia mechanizmusok kifejlesztésére. Ez mára már igazolt tény, mely miatt egy hasonló presszió alakult ki az egészségügyi szakemberek felé egy olyan irányba, melynek gerince az antibiotikumok helyes és racionális alkalmazása. Ezt ma antibiotikum stewardshipnek, azaz antibiotikum-politikának nevezünk. Ezen tanulmányban kapcsolódási pontokat, viszonyokat kerestünk az antibiotikum felhasználási mintázat, valamint a rezisztencia viszonyok között nemzetközi, nemzeti és intézményi szinten. Az európai, valamint a hazai adatok összehasonlítása az intézményi adatokkal nem teljesen kivitelezhető. Azonban a trendekből sikerült konzekvenciákat levonni, melyek alapján megmutatkozik a magyarországi antiimikrobiális felhasználás és az intézményi adatok közti hasonlóság, valamint e kettő és az európai adatok közötti különbségek. Az antibiotikum fogyás monitor adataiból kiderül, hogy az európai országokban átlagban nincs jelentős emelkedés, ha az utóbbi 10 év adatait vesszük figyelembe. Azonban ha ezt az adatot globálisan értékeljük, akkor már inkább egy fokozatos emelkedés figyelhető meg a felhasználás mennyiségét illetően. Összességében a vizsgált intézmény adataiban csak bizonyos antibiotikum csoportok tekintetében mutatkozik emelkedés. Fontos eleme a vizsgálatunknak, hogy nem csak az antibiotikum fogyás mértékét vizsgáltuk és vontunk le konzekvenciákat az antibiotikum- rezisztencia tekintetében, hanem megvizsgáltuk a felhasználási mintázatot, azaz az antibiotikum csoportok közötti felhasználási arányokat. Ismeretes, hogy Magyarországon alacsony az antibiotikum- felhasználás, valamint a gazdaságilag fejlettebb országokban is évről évre mérséklődik az incidencia. Ennek ellenére a rezisztencia viszonyok mégsem mutatják ezt a párhuzamot, ugyanis annak ellenére, hogy hazánk az egyik legkevesebb antibiotikumot felhasználó országok közé tartozik, mégis magasabb rezisztencia mutatókkal rendelkezik, mint az európai átlag. Ezért is tartottuk fontosnak, hogy részletesebben vizsgáljuk meg az antibiotikum fogyás mintázatát összehasonlítva ezeket. Továbbá európai viszonylatban is láthatjuk, hogy a rezisztencia kérdés nem megoldott. Tehát fontos, hogy ilyen szempontok alapján vizsgáljuk a rezisztencia viszonyokat és az antibiotikum felhasználást. Ezt igazolja a jelen tanulmányban végzett kutatás eredménye is, melyből kiderül, hogy az antibiotikum felhasználási szokás mind hazánkban mind a vizsgált intézményben más, mint az átlag. Jóval nagyobb arányban használunk széles spektrumú antibiotikumokat, és ez a tendencia növekedett az utóbbi években. Ez magyarázhatja, hogy miért nem jobbak a hazai rezisztenciamutatók. Az is igazolódott, hogy a nagyobb arányban felhasznált széles spektrumú antibiotikum csoportokkal szemben, mint például a 3. generációs cephalosporinok vagy a karbapenemek, magasabb rezisztencia mutatkozik. Azonban az intézményi adatok a hazai és a nemzetközi adatokra nem standardizálhatóak teljes mértékben, így nem is összehasonlíthatóak. A trendek közötti változások, irányok meghatározhatóak, összehasonlíthatóak, mint azt tettük is jelen tanulmányban, azonban a mutatók nem mérhetőek össze. Hasznosabb lenne az intézmények számára, ha egységes, összehasonlítható adatok állnának rendelkezésre.42huAntibiotikum-felhasználás és antibiotikum-rezisztencia alakulásaDEENK Témalista::Orvostudomány