Szabó-Rétháti , CsillaPékó, Boglárka2025-06-112025-06-112025-04-02https://hdl.handle.net/2437/391316A témával való foglalkozás, azért fontos, mert a statisztikai adatok alapján egyre több hártányos helyzetű gyermek érkezik a nevelés- és oktatási intézményekbe. Esetenként ez nyelvi eltértést is eredményez a gyermekek esetében. Az elméleti áttekenités által bemutatott kutatások és adatok rávilágítanak arra, hogy ez egy régebb óta fentálló próbléma, és a jövőben is szembesülhetünk ilyen esetekkel. A nyelvi hátrány egyfajta diszkriminációhoz is vezethet. A vizsgálat során óvodapedagógusokat, tanítókat és logopédusokat kérdeztünk meg, interjúk alkalmával, hogy nekik mik a tapasztalataik. Szerintük mennyire befolyásoló tényező a szociális háttér a gyermek verbális fejlődését illetően. Valamint az is fontos cél volt, hogy milyen lehetőségek állnak a pedagógusok rendelkezésére a fejlesztés során. Az elmondások alapján egyetértettek a pedagógusok, hogy mennyire befolyásoló tényező az otthoni közeg, és mekkora szerepe van a családnak a gyermeke nyelvi fejletségében. A megkérdezett logopédusok, a különböző szürések alapján kijelentették, hogy egyre több nyelvi hátránnyal érkező gyermekkel találkoznak. Az óvodapedagógusok és a tanítók is egyre több nyelvi hátránnyal küzdő gyermekről számoltak ki. További kutatásként egy összehasonlító vizsgálat érdekes lehetne, ahol a gyermekek szociális helyzete eltérő lenne.52huhátrányos helyzetnyelvi hátrányszociális helyzetcsaládi háttérszókincsNeveléstudományHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.