2008-12-082008-12-089631934888http://hdl.handle.net/2437/48898A tanulmány Márai Sándor Naplóiban az elhagyás alakzattípusait értelmezi. A hiány jelenségét a szerző tág értelmezésben közelíti meg, nem csupán mint a nyelvi rendszerhez kötődő, elsősorban a szövegszerkesztettségben megmutatkozó problémát tárja fel, hanem a nyelven kívüli tényezők bevonásával értelmezi a nyelvileg-jelentésbelileg hiányos szövegeket. A vizsgálat során a következő kérdésekre ad választ a dolgozat: mi a szerepük az elhagyásos alakzatoknak a diáriumok ritmikai-metrikai szerkezetében; milyen más alakzatokkal társul, melyeket kebelez be a hiány; melyek a felhasználás valószínűsíthető nyelvlélektani, gondolkodásbeli indítékai, melyek a hiány alakzatát alkalmazó egységeknek mint szövegtípusoknak a jellemzői, s a befogadás-értelmezés során milyen, mekkora hatókörben mozognak ezek a feljegyzések.http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibKLT00328616bibKLT00328616