Fazekas, FlóraMlinárcsik, Diána2019-04-292019-04-292019-04-29http://hdl.handle.net/2437/266382Dolgozatom központi témája az eutanázia dilemmái, amit az emberi méltósághoz való jogon keresztül próbálok bemutatni. Köztudottan egy máig széles körben vitatott témát szeretnék átjárni, ami az emberek véleményét kortól, nemtől függetlenül megosztja, jelen van napjainkban és le nem zárult homály övezi. Minden jogtudomány másképp vélekedik erről a problémáról és más oldalról próbálja megközelíteni. Az eutanázia szó a köznyelvben kegyes halált jelent. Különböző országok eltérő jogi szabályozásokat alkalmaznak. Ez azért is nagyon érdekes, mert az egyik ország megengedi, a másik viszont ellenzi és bűncselekménynek minősíti. A hatalmas vita azért is alakulhatott ki az évek során, mert rengeteg érvet és ellenérvet lehet felhozni, ami eltérő nézeteket eredményez. Alkotmányjogi szinten lehetetlen teljes egészében tisztázni. Az alaptörvény kimondja; az emberi méltóság sérthetetlen, minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz.2 Minden ember méltósága egyenértékű, nem lehet különbséget tenni. A magyar Alkotmánybíróság az emberi életet és méltóságot a legmagasabb alkotmányos értéknek tartja, széles körben védelmezi és ezért az alapvető jogok összességének csúcsán foglal helyet.Nehezen lehet véleményt alkotni, mivel senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy elmenjen orvoshoz, bevegye az előírt gyógyszereket, alávesse magát különböző gyógykezeléseknek. Az orvosnak akár több száz betege is van, amiből véleményem szerint az következik, hogy az a lelkiismeretes és gondos orvos, aki képes leellenőrizni, hogy minden egyes betege betartja-e az általa előírt utasításokat. A kérdésről bárki alkothat önmaga számára követendő értékrendet, de ezt nem lehet rákényszeríteni mások meggyőződéseire.43huaktív és passzívemberölés vagy kegyes halálalkotmánybíróság határozataDEENK Témalista::Jogtudomány