Mézes, LiliKrupincza, Dániel Tibor2010-10-222010-10-2220102010-10-22http://hdl.handle.net/2437/99698Dolgozatomban kísérletet végeztem az Agrár étteremből kikerülő konyhai hulladék, aerob eljárással-komposztálással való felhasználási alternatívájának alátámasztására. Az éttermekből nagy mennyiségű konyhai hulladék kerül ki és nem kerül felhasználásra így csak a hulladéklerakók élettartamát rövidíti, valamint a lerakón történő biodegradációs folyamatok szennyezik a környezetet. Magas szerves anyag tartalma miatt komposztálásra és biogáz előállítására is teljesen optimális, ezt bizonyítja, hogy külföldön már használják ilyen célokra. Nemcsak a magas szerves anyag tartalma miatt megfelelő a komposztáláshoz, mivel gyom magvakat nem tartalmaz és növényekre káros anyagokat, nehézfémeket sem tartalmazhat (humán táplálkozásból kerül ki). Kísérleteim során a konyhai hulladékot struktúra anyaggal (faforgács) kevertem össze, majd folyamatosan vizsgáltam a komposzt prizma és a külső környezet hőmérsékletének alakulását, a szárazanyag tartalmat a nedvesítés szükségességének érdekében, a pH-t, a térfogattömeget eredeti és 105oC-os szárítás után, szemcseméret eloszlást és nehézfém tartalmat is. Aerob környezet biztosítása érdekében a teljes prizmát alaposan átforgattam, levegőt biztosítva a mikroorganizmusoknak. A 3-4 hét elteltével elkészült friss komposzt beltartalmi mutatóit bevizsgáltattam. A kész produktum kellemes földszagú, morzsalékos és sötét-fekete színű. A komposzton csírázási teszteket is folytattak, amelyeken igen meggyőző eredmények születtek. Összességében elmondható, hogy a konyhai hulladék komposztálás célú hasznosítását előtérbe kellene helyezni, nemcsak éttermek, szállodák és közétkeztetők esetében, hanem a háztartásokban keletkezett biohulladékot külön gyűjtve, majd elszállítani és együtt a magas szerves anyag tartalmat kihasználni.58huKomposztáláskonyhai hulladékDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Mezőgazdasági mikrobiológiaDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Kertészetrestricted