Gurabi, AttilaKocsis, Krisztina2025-06-172025-06-172025-06-01https://hdl.handle.net/2437/393006A szakdolgozatom célja, hogy átfogó képet adjon a coachinggal szembeni ellenállás jelenségéről, annak egyéni és szervezeti szintű megnyilvánulási formáiról, hatásairól, valamint az ellenállással szembeni megküzdési stratégiákról. A coaching napjainkban egyre szélesebb körben elismert vezetőtámogató fejlesztési eszköz, amely elősegíti az önreflexiót, az egyéni fejlődési és tanulási folyamatokat és alkalmazkodást a szervezeti változásokhoz. Ennek ellenére gyakran tapasztalható vele szemben tudatos vagy tudattalan ellenállás, amely különösen a vezetők esetében alakulhat ki, amely nemcsak saját fejlődésüket, hanem közvetetten a munkatársaikét és a szervezet egészének működését is befolyásolják. A dolgozat elméleti keretein belül bemutatom a coaching célját és folyamatát, külön kitérve arra, hogyan hat a szervezeti hatékonyságra, és miként működik vezetőtámogató eszközként. Részletesen foglalkozom a „coacholhatatlan vezető” jelenségével, az ellenállás érzelmi, kognitív és viselkedésbeli megnyilvánulásával, valamint a szervezeti szintű ellenálláson belül kitérek a szervezeti kultúra, a vezető stílusok és attitűdök bemutatására. Kiemelt szerepet kap a dolgozatomban a coachinggal szembeni ellenállás általi lehetséges következmények bemutatása, továbbá az ellenállással szembeni megküzdési stratégiák részletes kifejtése. Az empirikus kutatásom során kérdőíves felmérést végeztem vezetők körében, amely a coachinghoz való viszonyulásuk, tapasztalataik és a coaching utáni változások bemutatására törekedtem. A válaszok alapján megállapítható, hogy a coaching hatékonysága nagymértékben függ a vezetők önreflexiós képességétől, a változás iránti nyitottságuktól, valamint a szervezet támogató hozzáállásától. A kutatás és az elméleti ismeretek eredményeként arra a következtetésre jutottam, hogy a coachinggal szembeni ellenállás nem csupán akadályt jelenthet, hanem – megfelelő támogatással és tudatos fejlesztési folyamattal – éppen a változás és fejlődés kiindulópontjává válhat. Mindez egyéni és szervezeti szinten egyaránt a fenntartható fejlődést alapozhatja meg.56hucoachingellenállásTársadalomtudományokHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.