Becsky-Nagy, PatríciaGergely, Kristóf2025-06-192025-06-192025-05-04https://hdl.handle.net/2437/393545A kutatásomban az állami kockázatitőke-alapok vállalkozások növekedésre kifejtett hatását vizsgáltam a Hiventures Zrt. által kezelt 4 tőkealapon keresztül. Az MFB Növekedési Tőkealap vizsgálata során arra jutottam, hogy Budapest a területi elhelyezkedés esetében nagy szerepet kapotté és leggyakrabban 20 és 30 százalék közötti tulajdoni részesedések megszerzésére törekedett. A Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap esetén Budapest és Debrecen központi szerepe volt megfigyelhető és leggyakrabban 10% alatti tulajdoni részesedéseket szerzett. Az Infokommunikációs Állami Tőkealap befektetései városonként egyenlően oszlottak szét és leggyakrabban 10% alatti tulajdoni részesedéseket szerzett. Az Üzleti Infokommunikációs, Digitalizációs Tőkealap befektetései egyenletesen oszlottak szét, valamint 10 és 20 százalék közötti tulajdoni részesedésekből szerzett a legtöbbet. Ágazati megoszlás tekintetében az Információ-technológiai szolgáltatás, az Információs szolgáltatás, majd a Tudományos kutatás, fejlesztés voltak a legjellemzőbbek. Az Átlagos statisztikai létszám és az Értékesítés nettó árbevétele vizsgálata során kimutatható a kockázatitőke-befektetések növekedést segítő jellege, de a Mérlegfőösszeg és a Saját tőke vizsgálata esetén ez nem mondható el. A Hosszú lejáratú kötelezettségek változása nem bizonyult a növekedés kimutatására alkalmas mutatószámnak. A ROE mutató a kutatásom eredményei alapján nem bizonyult hatékonynak a startupok valós jövedelmező képességének és tényleges értékének kimutatása során, helyette a cash-flow alapú értékelés ajánlott.71huKockázatitőkeTőkealapokStartupTulajdoni részesedésKözgazdaságtudomány::PénzügyHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.