Szemesi, SándorNyéki, Zsolt2013-04-122013-04-1220132013-04-12http://hdl.handle.net/2437/164427„A hír szent, a vélemény szabad” – tulajdonítható a mondás annak a világhírűvé vált, magyar származású újságírónak, aki iskolát teremtett a sajtó világában. A Makón született Pulitzer József (Joseph Pulitzer) bizonyára nem gondolta, hogy a XIX. század végén megfogalmazott szakmai tézise napjaink Magyarországán az emberi alapjogok alkotmányos szintjére emelve tölti be küldetését a demokrácia egyik pilléreként. Bő két évtizeddel a rendszerváltást követően még mindig napi szinten merül fel a kérdés: tényleg szabadon mondhatjuk el és ismerhetjük meg a véleményeket? No és példák özönét látva a visszaélésekre, alkotmányos alapjogokat sértő értékrendek térnyerésére, az a kérdés is felmerül: jó az, ha a vélemények korlátlan szabadságot élveznek? Ha nem, akkor hol húzható meg a határ, s milyen szempontok, érvek, értékek mentén? Ki és milyen jogosítvány birtokában döntheti el, hogy mely vélemények érdemlik meg a szabad áramlás jogát, s melyek azok, amelyeknek gátat kell szabni? A kérdés megválaszolásához a dolgozat megvizsgálja az alapjogok rendszerét, mint jogi környezetet, nemzetközi összevetéseket végez, és főként napi gyakorlatból hoz példákat, jogeseteket, különös tekintettel a sajtó szerepére.55huvéleménynyilvánítássajtószabadságA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS ÉS KORLÁTOZÁSA A MAGYAR JOGBAN – KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SAJTÓ SZEREPÉREDEENK Témalista::Jogtudomány::Alkotmányjog