Kozák, MikósPosta, JózsefTamáskovics, Gábor2010-05-312010-05-3120102010-05-31http://hdl.handle.net/2437/96988Borsodi illetékességemnek és kettős végzettségemnek megfelelően egy olyan környezetvédelmi kérdést választottam, kutatási célra, amely az egyik legérintetlenebb és egzotikusabb természeti tájnak a Bükki Nemzeti Park gondozásában lévő törve gyűrt karsztos röghegységnek a szegélyzónájában található. Közismert, hogy a nyílt karszt nagy befogadóképessége és gyors leürülő képessége miatt különösen veszélyeztetett a külszíni szennyeződések és az antropogén eredetű emissziók szempontjából. A Lillafüred környéki karsztforrások közül számos be van kapcsolva Miskolc vízellátó rendszerébe, így még kritikusabb e vízbázisnak a védelme. Kínálta magát a lehetőség, hogy a Szinva közel 30 km hosszú igen összetett vízgyűjtő rendszerében – ahol a szinte érintetlen természeti környezettől az üdülő körzeten át az ipartelepekig és a nagyvárosig mindenfajta környezettípus előfordul – megpróbálom kimutatni a természetes eredetű és az antropogén emisszióból származó elemek megjelenését, esetleges veszélyeztető hatását, hígulását ill. eltűnését. Ennek megfelelően terveztem meg a vízfolyás hosszában a lehordási terület formációinak megismerését, mintázását, valamint a Garadna-Szinva egyesített rendszer vízmintavételi pontjainak a felderítését és többszöri bejárását. Minden ilyen komplex környezeti vizsgálatot célszerű egy adott ponthoz tartozó lehordási területen, azaz vízgyűjtőn vizsgálni, mivel a víz mindenütt jelenlévő, legáltalánosabb oldószer és transzportőr, amely egyfelől nélkülözhetetlen az élővilág, így az ember számára is, ugyanakkor viszont a leggyorsabban terjedő szennyeződések szállítója is lehet. A mintavételi pontokat úgy jelöltem ki, hogy ebben kifejeződjön a természetközeli állapotot jellemző vízminőség, a kistelepülési, az üdülőkörzeti és a nagyvárosi jelleg egyaránt. Munkakímélés céljából kénytelen voltam a rendelkezésre álló szűkös időkeretek között egyetlen mintavételi időpontot kijelölni, mivel markáns környezeti hatások, koncentráció-növekedések és hígulások elvileg bármely időpontban, különösen egy átlagos hozamú periódusban bizonyosan kimutathatóak. A célvizsgálataimat nehezítette és lassította, hogy kiindulásként meg kellett ismernem környezeti szempontból a közel 160 km2-es kiterjedésű, igen vegyes arculatú terület minden részét, mind földtani, mind földrajzi szempontból. A bejárásokat követően el kellett készítenem a terület munkatérképeit, be kellett szereznem és fel kellet dolgoznom a legfontosabb szakmai forrásanyagokat és ennek során nem nélkülözhető bizonyos komplexitás, hiszen a vízkörforgalom szempontjából szinte minden környezetalkotó elemnek van valamilyen befolyásoló szerepe (mikroklíma, földtani adottságok, topográfiai-morfológiai helyzet, karsztosodás, talaj és növényzeti fedettség, lakottság és területhasználat, stb.) A fentiek feldolgozása után kerülhetett sor a potenciális szennyezés lehetőségeinek végig gondolására, a kémiai szempontból legfontosabb szennyező források felderítésére, megismerésére, a megfelelő és jellemző elemek kiválasztására, amelyeknek az útját ill. koncentráció változásait követve nyílhat lehetőség a bevezetőben megfogalmazott célok elérésére. A hazai gyakorlatban viszonylag ritkán alkalmazott speciációs vizsgálatok teljes megvalósítására azért nem nyílt lehetőség, mivel ehhez mind térben, mind időben ki kellett volna terjeszteni a mintavételeket, hogy annak a legtöbb eleménél felderíthetőek legyenek azok közti összefüggések és koncentrációváltozások, hiszen mind a karsztterületnél, mind az agyagos záróképződményekkel fedett, miocén térszíneken rendkívül gyors lehet a felületi leöblítés és a felszíni alatti víztartók leürülése, így időbeli ingadozásaik is okozhatnak meglepetéseket. A munkám során a kitűzött célokból az alábbiakat sikerült megvalósítani: - A vízgyűjtő részegységekre bontása és földtani, földrajzi, hidrológiai jellemzése. - A litosztratigráfiai formációk terepi és szakirodalmi megismerése, megmintázása, nevezetes feltárások tanulmányozása mikrotektonikai és karsztosodási szempontból. - A kőzetminták makro- és mikroszkópi elemzése, jellemzése. - A karsztosodás folyamatának érettségének, területi eloszlásának elemzése, az alapkőzet, a térbeli helyzet és a tektonikai igénybevettség függvényében. - A karsztfelszínbe ágyazódó magmás képződmények kőzettani és geokémiai megismerése, térbeli helyzetének vizsgálata, hogy a karsztvizek visszaduzzasztásában és vegyi jellegében milyen szerepük lehet. - A vízmérleg szempontjából meghatározó elemek térképszerű és statisztikus feldolgozása, mérési adatsorok kiértékelése (fedettség, csapadékátlagok, lefolyási hányad, beszivárgási százalék, stb). - Vízmintavételi helyek kijelölése, a mintavétel megvalósítása, továbbá laboratóriumba szállítása. - A vízminták elemzése, megfelelő előkészítettség után, különös tekintettel az előre kijelölt elemi alkotókra. - Az elemzési adatok értelmezése és értékelése, elsősorban toxikus nehézfémtartalom szempontjából. - Az eredmények értékeléséből leszűrhető következtetések összeállítása. - A kőzetelemzések irodalmi adatai alapján sikerült megmagyaráznom a mangán esetében a Garadna-forrásban mért koncentrációkat. A Hámori-tó utáni mangán feldúsulást egyértelműen a tó hatásának tudhattam be. - A nikkel esetében a két patak összefolyása alatti mintavétel során mért legnagyobb értéket valószínűleg egyszeri, antropogén hatás okozta, ami kapcsolatban lehet az itt észlelt, felszínen lebegő „fehér habbal”. - A méréseim bár nem tudtak határértékek feletti koncentrációkat kimutatni, éppen a nikkelnél tapasztaltak miatt fontos ennek a vízrendszernek a rendszeres vizsgálata, hiszen a legtöbb ember manapság beledobál minden hulladékot és sajnos abban a hitben él, hogy „a patak úgyis elviszi, minek aggódni”93huGaradna-Szinva-patakCr speciációDEENK Témalista::Környezettudományok