Varga , ZsuzsannaDeme, Erzsébet2025-06-202025-06-202025-05-06https://hdl.handle.net/2437/393960Felgyorsult, modern társadalmunkban egyre nagyobb szerepet töltenek be az olyan fejlesztő és terápiás módszerek, amelyek a természet erőforrásait használják. Egyre több felnőtt és gyermek él szenzoros feldolgozási zavarral, így számukra az érzékszervi liget nyújthat támogatást, különösen akkor, ha célzottan, az egyéni igényeket figyelembe véve alakítjuk ki ezt. A szenzoros feldolgozás zavarával élők az érzékelési és feldolgozási nehézségeik miatt, folyamatosan igénylik az érzékszerveikre ható ingereket, ugyanakkor a rugalmas fejlesztési környezetet. Az általam kialakítani kívánt terület nem csupán egy gondozott kert, hanem egy tudatosan létrehozott fejlesztő közeg, amelyben megtalálható berendezések hozzájárulnak az érzékszervek stimulálásához, belső harmóniánk újraépítéséhez. Ebben a környezetben terápiás eszközként alkalmazható a természetpedagógia. Ez a nevelési, fejlesztési megközelítés a természet közvetlen megtapasztalásával az élménypedagógia alapjaira építve, holisztikus módon segíti a gyermekek fejlődését. A természeti környezetben folyó tanulás ösztönzőleg hat az érzelmi fejlődésre is, az iskolai elvárásokkal szemben nem a teljesítmény, hanem a tapasztalatszerzés motivál, növeli a nyitottságot az új élmények iránt. Az érzékszervi liget ezen túlmenően lehetőséget teremt a társas kapcsolatok fejlesztésére, mind a családi, mind a közösségek tagjai számára. Így válik a természet oktató teremmé, eszközé, és egyben gyógyító közeggé.48 oldalhuSzenzoros integrációtermészeti erőforrásokterápiás módszerekfejlesztő közegérzékszervi ligetMezőgazdaságtudományHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.