Alapi, JózsefSimon, Róbert2020-05-142020-05-142020http://hdl.handle.net/2437/287245Szakdolgozatom témájául a magyarországi logisztikai központok rendszerének bemutatását, illetve elemzését választottam. Olyan releváns szakirodalmi, valamint online anyagokat, vállalati dokumentumokat sorakoztatva fel végeztem átfogó kutatást a témáról, mely úgy vélem teljes képet adott a gazdasági szektor eme igen sikeres és jól működő szolgáltató ágáról. Annak érdekében, hogy választ kapjak felvetett kérdéseimre az első részben feltártam a logisztika eredetét, szerepét és legfontosabb feladatát. Ezt követően olyan megközelítésből vizsgáltam meg a témát, ami kifejezetten a logisztikai szolgáltatók tevékenységét, a szolgáltató központok magyarországi helyzetét taglalja. Szó volt a legfontosabb céljaikról, helyükről a gazdasági életben. Elvégeztem a csoportosításukat és típus szerint részletesen bemutatásra is kerültek ezt követően. Kiderült, hogy nem csupán egyféle szolgáltató létezik, hiszen vannak olyanok, akik a logisztikai értéklánc csak egy részfolyamatát végzik, míg a 4 vagy 5 PL szolgáltatók mér képesek a megbízó helyett a teljes üzleti folyamatot lebonyolítani. Az eddig megszerzett adatok kapcsán a dolgozat fő fejezetében két nagyobb logisztikai szolgáltató központot vizsgáltam. Ezek közül az egyik a Budapest Liszt Ference Repülőtéren található BUD Cargo City és közvetlen vonzáskörzetében található szolgáltató cégek, valamint a Debreceni Repülőtér és az újonnan indult Cargo és Logisztikai Bázis, melyről sajnos csak igen kevés adat állt a rendelkezésemre. Mind a két cég kapcsán piackutatási anyagok és vállalati belső dokumentumok segítettek abban, hogy megértsem és bemutassam azokat a pozitív hozományait a központoknak, melyek mind az említett városokra, mind régiós és országos szinten gazdaságösztönző hatással vannak. Átfogó tanulmányozásukat követően pedig megvizsgáltam azokat az egyéb, rendelkezésre álló és hatékonyság javítását célzó intézkedéseket, melyek alakítják a logisztikai piacot és melyek pozitív irányba terelik a hazai logisztikai szolgáltató központok eredményességét. Ezek első sorban azok az Európai Uniós és hazai pályázatok, melyek évek óta rendelkezésre állnak a magyarországi vállalkozások számára és szükségesek mind a logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek megvalósításához, mind pedig ahhoz, hogy a 41 cégek egymással együttműködési megállapodás keretében hatékonyabban és nagyobb eredményességgel működtessék tevékenységüket. Kutatási kérdéseimre maradéktalanul választ kaptam. Megállapítottam, hogy az elmúlt közel 50 év viszonylatában a hazai logisztikai szolgáltatások színvonala jelentősen emelkedett,köszönhetően a rendelkezésre álló pénzügyi forrásoknak, valamint azoknak a lépéseknek melyeket a gazdasági érdekeltek a fejlődés érdekében tettek. A logisztikai csomópontok és szolgáltató központok terjedése kapcsán megállapítottam, hogy mára a teljes országban jelen vannak, amik részben az Európai Uniós csatlakozásnak köszönhetőek, részben pedig az állami szerepvállalásnak. A szakdolgozat készítése során a kiépült hazai logisztikai bázisoknak szinte csak pozitív hozományait tudtam feltárni azok vizsgálata kapcsán. Személyes véleményem, hogy a jövőben, ahol probléma lehet, az az, hogy nem kellően felkészültek a logisztikai ágazat gazdasági szereplői az egyre fejlettebb digitális technológiák alkalmazására. Ez komoly hátrányt jelenthet, hiszen a nyugat-európai országok már az Ipar 4.0 megjelenésével robbanásszerű fejlesztéseket valósítottak meg akkor, amikor még Magyarország csak gyerekcipőben járt a digitalizáció útján. Annak érdekében, hogy lépést tudjanak tartani a szolgáltatók az újpiaci belépőkkel, külföldi befektetőkkel, valamint sikeresen tudjanak a külföldi piacokon stratégiai helyeket elfoglalni, fontos, hogy folyamatosan monitorozva folyamataikat és feltárva a lehetséges problémákat, azonnal megoldási javaslatokat eszközöljenek, vagy vonjanak be pénzügyi forrásokat szolgáltatásuk fejlesztése érdekében. A logisztikai szolgáltatás színvonalának fenntarthatósága 2020-ra elérte csúcspontját és már minden nagyobb vállalat beépítette működésébe a környezettudatos gondolkodást. Érdemes lehet Zöld Logisztikai Pályázatokra jelentkezni, melyek segítségével több millió forint összegű támogatások formájában a fenntarthatóság elve mentén működhetnek a cégek, ezzel is megelőzve versenytársaikat. Jelenleg is 67000 m2 raktár fejlesztés várja, hogy elbírálják. Ez közel 300 milliárd forintnyi fejlesztési pénzt jelent. Vagy akár a city logisztika elterjedését kihasználva a hazai, illetve nemzetközi, úgynevezett „best practice„ elvén alapulva formálnák át tevékenységüket, alkalmazkodva a helyi viszonyokhoz. Bárhogyan is döntenek ezek a vállalkozások, csak akkor maradhatnak stabilan az amúgy is hektikus logisztikai szolgáltatások piacán, ha folyamatosan biztosítják a fejlődésükhöz szükséges eszközöket és fejlesztik tudásbázisukat a legújabb innovációs technikákról és lehetőségekről.44hulogisztikalogisztikai rendszerekMagyarországintermoduláris logisztikaelemzésDEENK Témalista::Közgazdaságtudomány