Alexa, LórándBalázs, Gabriella2024-01-082024-01-082023https://hdl.handle.net/2437/364609A bérfőzés hagyománya generációkról generációkra száll a családban, az otthoni cefrézéssel biztosítani tudjuk a minőségnek megfelelő alapanyagok termesztését és begyűjtését. Témaválasztásom egyik oka a hagyomány, a magyar hungarikum őrzése, míg másrészről a szeszes ital gyártás világa áll hozzám a legközelebb. Ezek kombinációjából egyértelmű választás volt a pálinka feldolgozása. Szándékom, hogy betekintést engedjek a minőségi, bérfőzéses gyártástechnológiába, alapkövetelményekbe, jogszabályokba, az ízhibák kiküszöbölésébe és az esetlegesen fellépő káros anyagok tulajdonságaiba. Emiatt választottam bérfőzésből származó párlatokat, szám szerint 17 darab mintát, a legismertebb fajtákkal, mint az alma, szilva, vegyes, meggy és a különlegesnek számító bodza. Évjáratokat tekintve többségében fiatal (2022-2017) pálinkákkal dolgoztam, kivételt képezve egy 2012-es gyártással. Fontosnak tartottam olyan alap fajtákkal dolgozni, amelyeket évjáratok szerint összelehet hasonlítani. Elvégzett vizsgálatok során mértünk savtartalmat (potenciometriás- és indikátoros titrálással), hidrogén-cianid tartalmat és elemtartalmat. Célom a pálinkák minőségének vizsgálata általánosságban és a bel tartalmi paraméterek feltérképezése az évjáratok és gyümölcsfajok alapján.50hupálinkapárlatminőségvizsgálatbérfőzésDEENK Témalista::MezőgazdaságtudományHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.