Dugonics, AndrásDebreczeni, AttilaImre, MihályS. Varga, Pál2011-01-062011-01-062002963 472 628 3http://hdl.handle.net/2437/101409Dugonics András Etelkája az első eredetinek tekinthető magyar regény, amely a nagy közönségsikernek köszönhetően az 1788-as első kiadást követően rövid időn belül újra megjelent 1791-ben. Harmadik kiadására, amelyet szerzője szegedi nyelvjárásba írt át, még az író életében, 1805-ben került sor. Kétszáz éve azonban nem jelent meg új kiadása, csak egy kivonatos változat a XX. század elején. Az Etelka témaválasztása, műfaja, eszmetörténeti háttere, nyelve, fogadtatása és utóélete ugyanakkor irodalomtörténetünk és művelődéstörténetünk izgalmas és sokat vitatott kérdései közé tartoznak. A regény a honfoglalás utáni időszak mitikus történelmének keretébe illeszti a fejedelmi származású fiatal pár szerelemre lobbanásának és házassága megvalósulásának történetét. Az Etelka ugyanakkor kulcsregény, amely tanítást tartalmaz az uralkodás módjáról és a korabeli politikai és társadalmi problémák megoldásának lehetőségeiről. Az olvasók számára azonban a regényhez fűzött nagyszámú jegyzet is fontos volt. A jegyzeteknek a regény világának gazdagítása mellett Dugonics a nemzeti értékek megőrzésében is jelentőséget tulajdonított. A történeti jegyzeteknek köszönhetően számos dokumentum lett ismertté magyar nyelven a regény által meghódított széles közönség előtt. Könyvünk az 1791-es kiadás szöveghű közlése. A regény szövegén kívül tartalmazza a bevezetőt, a mottókat, a jegyzeteket, az illusztrációkat. A másik két kiadás szövegváltozatait jegyzetek formájában követheti az olvasó. Függelékként az Etelka kézirataiból és kiadásaiból közlünk szövegváltozatokat. Kéziratból adjuk ki az Etelkának Kulcsa című írást, amelyben a szerző kommentálja a mű célzatosságát. Kiadásunk kritikai igénnyel készült: szövegkritikai, a forrásokat kommentáló jegyzetek, szómagyarázatok, valamint az Etelka történetét és sajátosságait elemző tanulmány segítik a mű gazdag jelentésének megértését.ETELKA. ELSŐ KÖNYV - 7; Honnyaim! - 9; Első szakasz - 11; Másadik szakasz - 47; Harmadik szakasz - 83; Negyedik szakasz - 133; ETELKA. MÁSADIK KÖNYV - 179; Első szakasz - 181; Másadik szakasz - 221; Harmadik szakasz - 263; Negyedik szakasz - 301; A' Jegyzeteknek mi-vólta annak rende szerént - 351; SZÖVEGKRITIKAI JEGYZETEK - 357; Kiadásunk alapszövegéről és a szövegközlésről - 357; Az 1788-as és az 1805-ös kiadások eltéréseit közlő jegyzetek ... - 361; UTÓSZÓ: Az Etelka története és kontextusai - 409; A kéziratok és a kiadások viszonya - 409; A három kiadás - 411; A mottók és az illusztrációk - 419; Az Etelkának Kulcsáról - 420; A szöveg utóélete - 422; A regény műfaja - 424; A regény jegyzetei - 437; A történeti-mitológiai tárgyú jegyzetek - 442; A jobbágy szóról (95. jegyzet) - 443; Egy régi magyar ének (114. jegyzet)- 445; A kun Miatyánk (118. jegyzet)- 446; Az Etelka nyelvéről - 448; A regény eszmetörténeti háttere - 450; A forrásokról - 453; FÜGGELÉK - 457; Szövegváltozatok az Etelka kézirataiból és kiadásaiból - 457; Dugonics András: Etelkának Kúlcsa - 462; MAGYARÁZATOK ÉS MUTATÓK - 484; Rövidítésjegyzék - 484; Szómagyarázatok - 485; Az Etelka fontosabb forrásairól - 495; Névmutató - 503huDugonics AndrásEtelkamagyar regényBook508 p.