Barta, RóbertSzilvássy, Zoltán2023-09-202023-09-202023https://hdl.handle.net/2437/359134A disszertáció műfaji (helytörténet, hadtörténet, jogtörténet) determináltsága jórészt a felhasznált forrásokat (döntően publikált forráskiadványok formájában) és a szakirodalmat is meghatározza. Minden fejezet esetében áttekintettem a vonatkozó korábbi szakirodalmat is és kísérletet tettem azok megállapításait összhangba hozni az újabb kutatásokkal. A dolgozat átfogóan foglalkozik a Székely Hadosztály harcaival a mai Kelet-Magyarország területén, az új politikai berendezkedéssel Hajdú-Biharban, elsősorban Debrecenben és Hajdúnánáson, a magyarországi tanácshatalom büntetőpolitikájával, az új politikai berendezkedés jogalkotásával, jogi intézményrendszerével, politikai nyomozó testületeivel és titkosszolgálatával. A doktori értekezés hadtudományi, jogtudományi és történettudományi (helytörténeti) kutatásokat is magában foglal. Ebbe a tekintetben részben összegezni kívántam a régebbi és újabb szakirodalom megállapításait (a tematikus fejezetek szintjén), részben megpróbáltam rámutatni a vonatkozó történeti források és szakirodalom súlypontjaira. A Székely Hadosztály korabeli tevékenységével, Erdélyt védő harcaival, a katonai alakulat megítélésével és politikai szerepével a korabeli források és szakirodalom ugyanúgy szubjektív és politikai motivációktól (revízió, bolsevizmus ellenesség) áthatva írt, mint az 1945 és 1990 között megjelent történeti munkák (marxizmus, internacionalizmus). Az újabb értékelések már azt is hangsúlyozzák, hogy a magyarság emlékezetében fájó emlékként élt a román intervenciós hadsereg 1919. évi megszállása. Erőszakos rekvirálások, rablások, internálások, gyilkosságok, totális pusztítás szegélyezte az utat amerre a román hadsereg járt. Az új politikai berendezkedés regionális jellegzetességeit célzó kérdésfelvetésemmel kapcsolatban hangsúlyozandó, hogy az ország 1918 őszétől 1919 nyaráig tartó politikai, gazdasági és katonai válságát a kelet-magyarországi régió szinte teljes mértékben „leképezte.” A Tanácsköztársaság polgári elhárításával, politikai nyomozó osztályával, valamint a rendszer büntető jogrendjével, büntető eljárásával, azok intézményeivel, jogszabályaival és működésével foglakozó jogtörténeti tárgyú fejezetekhez kapcsolódó tézis tekintetében világosan látszik, hogy az új politikai berendezkedés ezen a téren is szakítani kívánt a régi joggyakorlattal. Ez azonban nem igazán sikerült, mert a forradalmi jogrend teljes kiépítésére, működtetésére és megszilárdítására nem volt elég idő. Ráadásul a rendszer ezt a területet alapvetően politikai, ideológiai céljaira használta, de többnyire következetlenül, hiszen a jogi apparátusba került új személyek többnyire képzetlenek voltak, a régi megmaradt jogi garnitúra tagjai pedig sokszor szakmai tisztességből szabotálták a forradalmi törvénykezést. Noha a Tanácsköztársaság teljes jogi struktúráját áthatotta a forradalmi terror, mégis a jogalkotás, a törvények és rendeletek végrehajtása és a bíráskodás számos esetben ad hoc jellegű és következetlen volt, mert a rendszer irányítói attól tartottak, hogy a népszerűtlen bírói döntések tovább erodálják a tanácshatalom amúgy sem széles társadalmi támogatottságát és népszerűségét. / The genre of the dissertation (local history, military history, legal history) determines to a large extent the sources used (mostly in the form of published source publications) and the literature. For each chapter, I have also reviewed the relevant previous literature and attempted to bring their findings into line with recent research. The thesis deals comprehensively with the struggles of the Székely Division in the territory of present-day Eastern Hungary, the new political establishment in Hajdú-Bihar, especially in Debrecen and Hajdúnánás, the criminal policy of the Hungarian council power, the legislation, the legal institutions, the political investigative bodies and the secret service of the new political establishment. The doctoral thesis includes research in military science, law and history (local history). In this respect, I have partly sought to summarise the findings of the older and more recent literature (at the level of thematic chapters) and partly tried to point out the main points of emphasis in the relevant historical sources and literature. The contemporary sources and literature on the activities of the Székely Division, the battles defending Transylvania, the perception of the military corps and its political role were as subjective and politically motivated (revisionism, anti-Bolshevism) as the historical works published between 1945 and 1990 (Marxism, internationalism). More recent evaluations also emphasise that the 1919 occupation of the Romanian interventionist army is a painful memory in the memory of Hungarians. Violent requisitions, robberies, internments, murders and total destruction lined the paths of the Romanian army. In my questioning of the regional characteristics of the new political order, it should be stressed that the political, economic and military crisis of the country from the autumn of 1918 to the summer of 1919 was almost entirely "mapped" in the Eastern-Hungarian region. With regard to the thesis related to the chapters on legal history dealing with the civil defence of the Soviet Republic, the political investigative department, and the criminal legal system, criminal procedure, their institutions, legislation and functioning of the regime, it is clear that the new political establishment wanted to break with the old legal practice in this area as well. However, this did not really succeed, because there was not enough time to fully establish, operate and consolidate the revolutionary legal order. In addition, the regime used this area essentially for political and ideological purposes, but mostly inconsistently, since the new members of the legal apparatus were mostly unqualified, and the members of the old legal establishment often sabotaged revolutionary lawmaking out of professional integrity. Although the entire legal structure of the Soviet Republic was permeated by revolutionary terror, the legislation, the implementation of laws and decrees and the judiciary were in many cases ad hoc and inconsistent, because the system was not properly established.184huA Tanácsköztársaság jogrendszere, A Tanácsköztársaság büntető bíráskodása, Kelet-Magyarország 1918-1919-ben, Magyarországi Tanácsköztársaság, Székely Hadosztály, Vörösterror / Criminal justice of the Hungarian Soviet Republic, Hungarian Soviet Republic, Eastern-Hungary in 1918-1919, Legal system of the Hungarian Soviet Republic, Red terror, Székely Division.Válsághelyzet Kelet-Magyarországon 1918-1919-ben. Hadtörténeti, helytörténeti és jogtörténeti aspektusokCrisis situation in Eastern Hungary in 1918-1919. Aspects of military history, local history and legal historyTörténelemtudományokBölcsészettudományok