Medojevic, Milena2026-01-152026-01-152025-09-28Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat, Vol. 11 No. 3 (2025) , 191-202https://hdl.handle.net/2437/402615This article explores witchcraft’s ongoing relevance and function in contemporary society based on a qualitative analysis of folklore, historical, and modern practices. Despite the rise of secularism and scientific scepticism, the practice of witchcraft continues, albeit under different names and with different purposes. Through the examination of stories collected by Vuk Stefanović Karadžić and partly by Milovan Glišić, as well as contemporary testimonies as a side of comparison, this study reveals that witchcraft serves as a form of spiritual but also practical support in times of personal and social crisis. Rituals like ‘The Melting of Fear’ and ‘Coal Quenching’ demonstrate the continuity of magical practices, even as their cultural and religious contexts evolve. This study argues that, while secular individuals may publicly reject the supernatural, many still seek the services of witchcraft practitioners when conventional solutions fail. The methodology of this work includes a literary analysis of the stories of the mentioned authors and qualitative interviews with four individuals. Emphasising the complex interweaving of witchcraft, folklore, and religious and pagan beliefs, this study shows that despite the changing times, magical practices remain dominant and well-known even to today’s modern man.Jelen tanulmány a boszorkányság kortárs társadalomban betöltött folyamatos jelentőségét és funkcióját tárja fel a folklór, a történeti források és a modern gyakorlatok kvalitatív elemzése alapján. A szekularizáció és a tudományos szkepticizmus térnyerése ellenére a boszorkányság gyakorlata továbbra is fennmarad, jóllehet eltérő elnevezések és célok mentén. Vuk Stefanović Karadžić, valamint részben Milovan Glišić által összegyűjtött történetek, továbbá kortárs tanúságtételek összehasonlító elemzése révén a kutatás arra mutat rá, hogy a boszorkányság a személyes és társadalmi krízishelyzetek idején spirituális, de egyúttal gyakorlati támaszként is funkcionál. Az olyan rítusok, mint a „félelem elolvasztása” vagy a „parázs eloltása” jól szemléltetik a mágikus gyakorlatok folytonosságát, még akkor is, amikor kulturális és vallási kontextusuk változásokon megy keresztül. A tanulmány érvelése szerint bár a szekuláris egyének nyilvánosan elutasíthatják a természetfelettit, sokan mégis a boszorkányság gyakorlóihoz fordulnak, ha a konvencionális megoldások kudarcot vallanak. A vizsgálat módszertana egyrészt a nevezett szerzők műveinek irodalmi elemzését, másrészt négy személlyel készített kvalitatív interjút foglal magában. A boszorkányság, a folklór, valamint a vallási és pogány hiedelmek összetett összefonódását hangsúlyozva a tanulmány bemutatja, hogy az idők változása ellenére a mágikus gyakorlatok továbbra is meghatározóak és a mai modern ember számára is jól ismertek.application/pdfWitchcraftFolktalesContemporary SocietyMagicWitchesboszorkányságnépmesékkortárs társadalommágiaboszorkányokfolyóiratcikkOpen AccessMilena Medojevichttps://doi.org/10.18458/KB.2025.3.191Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat311Különleges Bánásmód2498-5368