Somlyay, Lajos2021-06-292021-06-292018-07-01Kitaibelia, Évf. 23 szám 2 (2018): Lakatos Endre emlékszám , 155-1691219-9672https://hdl.handle.net/2437/319008Arabis nemorensis  is a poorly-known species with sparse and mostly uncertain literature records in Hungary. A complete list of its known occurrences was presented in Soó’s synopsis in 1968. A few new records of this taxon have been reported since then. In the present study all literature records were evaluated by means of revision of Hungarian herbarium materials. Several vouchers were succesfully traced, and their identity as  A. nemorensis  was confirmed (Baja, Ercsi, Lesenceistvánd, Miskolc, Nagykanizsa, Szigetújfalu). In other cases, the putative vouchers belonged to  A. hirsuta  or  A. sagitatta , thus the corresponding literature records proved to be erroneous (Balatonmáriafürdő-alsó, Gyenesdiás, Kőszeg, Vasboldogasszony, Zalaújlak). On the other hand, hitherto unknown Hungarian localities of  A. nemorensis  were revealed, specifically in the Bükk Mts. (Eger, Kács), the Bakony Mts. (Márkó), in the western Balaton region (Hahót, Hévíz, Keszthely-Fenékpuszta, Nyirád, Tapolca) and the Hungarian Plains (Csákvár, Debrecen, Egeralja, Fertőd-Eszterháza, Kiskőrös, Lébény, Ócsa, Sárszentmihály, Szigetszentmiklós). The species appeared to be new for the phytogeographical regions Bakonyicum and Nyírségense. Additionally, a few specimens of  A. nemorensis  collected outside the territory of present-day Hungary were revised in BP. The historical occurrence of the species at Torja (Turia in Romania) is documented by two specimens (Schur, 1853, as  A. gerardi ; Jávorka & Keller, 1943, as  A. hirsuta ). Another specimen that was collected in 1879 at Óbecse (Bečej) and labelled as  A. glastifolia  by Kovács was found to be  A. nemorensis  too. Since the identity of Schneller’s literature record (1858) from Futak is uncertain, Kovács’s specimen is currently the only, though historical record of this species from Vojvodina province in Serbia. Further specimens of  A. nemorensis  were discovered in the collections of Lengyel. They were collected and labelled as  A. sagittata  near Pomogy (Pamhagen) in 1910 (and questionably in 1919), probably representing the first gathering of  A. nemorensis  from Burgenland state in Austria.Az  A. nemorensis  a magyar flóra hiányosan ismert tagja, szórványos és zömmel bizony­talan adatokkal az ország területéről. Hazai lelőhelyeinek legteljesebb listája Soó szinopszisában jelent meg 1968-ban. Azóta csak néhány adatát publikálták. Jelen dolgozat a magyar herbáriumokban lévő anyagok revíziójának tükrében értékeli a faj hazai irodalmi adatait. Néhány irodalmi adat (Baja, Ercsi, Lesenceistvánd, Miskolc, Nagykanizsa, Szigetújfalu) bizonyító példánya előkerült. Egyes esetekben a föltételezhető bizonyító példány  A. hirsuta -nak vagy  A. sagittata -nak bizonyult, így a vonatkozó irodal­mi adatok tévesnek tekinthetők (Balatonmáriafürdő-alsó, Gyenesdiás, Kőszeg, Vasboldogasszony, Zala­újlak). Ugyanakkor az  A. nemorensis -nek publikálatlan vagy tévesen határozott példányait is azonosí­tottam, így a fajnak új előfordulásaira derült fény a Bükk hegységből (Eger, Kács), a Bakonyból (Márkó), a Balaton nyugati térségéből (Hahót, Hévíz, Keszthely-Fenékpuszta, Nyirád, Tapolca) és az Alföldről (Csákvár, Debrecen, Egeralja, Fertőd-Eszterháza, Kiskőrös, Lébény, Ócsa, Sárszentmihály, Szigetszent­miklós). Ezek alapján a faj újnak bizonyult a Dunántúli-középhegységre (Bakonyicum) és a Tiszántúlra, utóbbin belül a Nyírségense flórajárásra. A Növénytár herbáriumában néhány, a történelmi Magyaror­szág területéről származó  A. nemorensis  példányt is revideáltam. A faj egykori előfordulása Torja mel­lett (ma: Turia község Romániában) két példánnyal is bizonyított (Schur, 1853,  A. gerardi  néven; Jávor­ka & Keller, 1943,  A. hirsuta  néven). Egy másik példány, amelyet Kovács Ferenc gyűjtött 1879-ben Óbecse (ma: Bečej Szerbiában) mellett, és  A. glastifolia -ként cédulázott, szintén  A. nemorensis -nek bizo­nyult. Miután Schneller Futak mellől származó irodalmi adatának (1858) azonossága bizonytalan, je­lenleg Kovács példánya a faj egyetlen ismert, bár történeti értékű adata a Vajdaság területéről. A ma Ausztriához tartozó Őrvidéken, Pomogy (Pamhagen, Burgenland) közelében Lengyel Géza gyűjtötte a növényt 1910-ben (a másik példányán szereplő 1919-es dátum kérdéses), amelyet  A. sagittata  néven cédulázott. Történetileg valószínűleg ez az  A. nemorensis  első adata az Őrvidék területéről.application/pdfArabisAustriadistributionfloraHungaryRomaniaSerbiaArabisAusztriaelterjedésflóraMagyarországRomániaSzerbiafolyóiratcikkOpen Accesshttps://doi.org/10.17542/kit.23.155Kitaibelia2232064-4507