Károlyi, GézaBelicza, Nikoletta2022-04-222022-04-222022-04-20http://hdl.handle.net/2437/331204A személyiségi jogok a jogélet különböző szereplőit régóta foglalkoztatja. Alapvető célja, hogy védje az ember szellemi értékeit, egyéniségét továbbá biztosítsa szabadságát személyiségének kibontakozásában. Napjainkra számos folyóirat, szakirodalom, egyéb kiadvány vizsgálja magát a személyiségi jogok védelmét. A rohamos technológiai fejlődésnek, az okostelefonok megjelenésének, az internet térnyerésének eredményeként ma már egyre többször találjuk magunkat olyan helyzetekben, amikor valamilyen személyes jellegű információt gyűjtenek össze és tárolnak rólunk. Természetesen a munkáltatók is igyekeznek kihasználni a digitalizált világ adta előnyöket, s talán kijelenthetjük, hogy némiképp negatívan próbálják ösztönözni a munka hatékonyságát: megfigyelő rendszereket építenek ki a munkahelyeken, korlátozzák, vagy éppen ellenőrzik a munkavállalók számítástechnikai eszközökön végzett tevékenységét. Ezáltal egy megfelelően kialakított adatvédelmi szabályozás kulcsfontosságú jelentőséggel bír egy ilyen társadalmi-technológiai környezetben. Hatalmas előrelépést jelentett az úgynevezett, általános adatvédelmi rendelet (General Data Protection Regulation, GDPR) bevezetése, amely az 1995-ben alkotott Európai Adatvédelmi Irányelv intézményeire épít, ezáltal lehetőség nyílt a személyes adatok védelmének európai szintű egységesítésére.40huszemélyiségi jogok, adatvédelemszemélyiségi jogok, GDPR