Váradi, JuditKiss, Julianna2024-12-122024-12-122024https://hdl.handle.net/2437/383022Kutatásunkban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola hallgatóinak kultúrához fűződő viszonyát vizsgáltuk gyermekkori művészeti tevékenységeik tükrében, figyelembe véve a családi háttér hatásait. Számos kutatás fókuszában megjelenik a gyermekkori művészeti nevelés és művészeti fogyasztás vizsgálata, mások az ifjúkori kultúráfogyasztással foglalkoztak, a kulturális tőke szerepe a művészetfogyasztásban szintén visszatérő kutatási terület. Ezek a kutatások azonban egy idősíkban vizsgálják a jelenségeket, míg mi a múlt és a jelen összefüggéseire koncentrálunk. A Kárpát-medencei ifjúságkutatások ugyan vizsgálták a kárpátaljai ifjúság szabadidő-eltöltési szokásait (Székely, 2018; Domokos, Kántor, Pillók, & Székely, 2020), ezek összefüggése a gyermekkori extrakurrikuláris művészeti tevékenységekkel viszont eddig viszonylag feltáratlan terület. Az Arts Council England 2005-2006 folyamán végzett átfogó kutatása (Oskala és mtsai, 2009) az egyetlen tudomásunk szerinti kutatás, amely a felnőttek kultúrafogyasztását a gyermekkori művészeti tevékenységekben való részvétel fényében tanulmányozta. Ehhez a kutatási irányhoz csatlakozik a „Gyermekkori extrakurrikuláris művészeti tevékenységek és ifjúkori kultúrafogyasztás” című kutatás, amelynek nóvumát a gyermekkori művészeti extrakurrikulum hatásának vizsgálata mellett újszerű földrajzi fókusza is jelenti. Kutatásunk célja a válaszadók kultúrához, elsősorban a zenéhez való viszonyának feltérképezése volt. Kvantitatív vizsgálatunk magját a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola hallgatói képezik, mintánk az összehasonlítás érdekében kiegészül a Partiumi Keresztény Egyetem hallgatóival. Az adatgyűjtés 2022 januárja  2023. áprilisa között folyt online kitölthető, valamint papír alapú kérdőív segítségével; összesen 272 kitöltés érkezett be. Az adatok elemzésére az SPSS statisztikai adatelemző programot használtuk. A leíró statisztikai mutatók vizsgálata mellett kereszttábla elemzéseket, faktoranalízist, klaszterelemzést végeztünk, korrelációt vizsgáltunk, majd további összefüggéseket kerestünk paraméteres és nemparaméteres vizsgálatok segítségével. Kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy a gyermekkori művészeti nevelés hatása megmutatkozik az ifjúkori művészetfogyasztásban. Kutatásunk egyik fontos eredményét, amely szerint az egyes gyermekkori művészeti tevékenységek elsősorban a velük rokon művészeti ágakat érintő kulturális helyszínek és események látogatását befolyásolják pozitívan, mind a családok, mind az iskolák, és a kérdésben döntéshozó erővel bíró politikai szervek figyelmébe ajánljuk. Eredményeink alátámasztják, hogy a gyermekkori művészeti nevelés, a gyermekkori művészeti fogyasztás jelentősen befolyásolja a későbbi kulturális és művészeti fogyasztás természetét. A kultúrafogyasztás olyan kompetenciákat, szokásrendszereket alakít ki, amelyek később mind az egyén, mind a társadalom hasznára válnak. Eredményeink megerősítik, hogy a felnőttkori értékes kultúra fogyasztásához szükséges szokások megalapozását gyermekkorban kell megkezdeni, és ennek az extrakurrikulum mellett a kurrikulumban is helyet kellene biztosítani. Törekednünk kell tehát arra, hogy a művészeti tevékenységek minél szélesebb palettáját mutassuk meg a gyermekeknek, több lehetséges „kulcsot” adva így a későbbi kultúrafogyasztás ajtóihoz.In our research, we examined the relationship of students at the Ferenc Rakoczi II Transcarpathian Hungarian College of Higher Education with culture, considering their childhood artistic activities, taking into account the impact of their family background. Numerous studies have focused on the examination of childhood artistic education and consumption, while others have dealt with youth cultural consumption, and the role of cultural capital in artistic consumption is also a recurrent research area. However, these studies tend to examine these phenomena within a single timeframe, whereas we focus on the connections between past and present. Although youth studies in the Carpathian Basin have examined the leisure activities of youth in Transcarpathia (Székely, 2018; Domokos, Kántor, Pillók, & Székely, 2020), the relationship between these and childhood extracurricular artistic activities has remained a relatively unexplored area. The comprehensive study conducted by the Arts Council England during 2005-2006 (Oskala et al., 2009) is the only research we are aware of that studied adult cultural consumption in the context of participation in childhood artistic activities. Our research titled “Childhood Extracurricular Artistic Activities and Youth Cultural Consumption” aligns with this research direction, with its novelty lying not only in the examination of the impact of childhood artistic extracurricular activities but also in its unique geographical focus. The aim of our research was to map the respondents' relationship to culture, particularly within the scope of music. The core of our quantitative study consists of students from the Ferenc Rakoczi II Transcarpathian Hungarian College of Higher Education, and for comparison, we included students from Partium Christian University. Data collection took place between January 2022 and April 2023 using both online and paper-based questionnaires, with a total of 272 responses received. We utilised the SPSS statistical analysis program for data analysis. In addition to examining descriptive statistical indicators, we conducted cross-tabulation analysis, factor analysis, cluster analysis, examined correlations, and explored further connections using parametric and non-parametric tests. Our research results indicate that the impact of childhood artistic education is evident in youth artistic consumption. We would like to bring the results of our survey to the attention of families, schools, and policymakers. One of the significant findings of our research is that childhood artistic activities have a connection with the visitation of cultural venues and events related to similar artistic fields. Our findings support the notion that childhood artistic education and consumption significantly influence the nature of later cultural and artistic consumption. Cultural consumption develops competencies and habitual systems that benefit both the individual and society. Our results show that the foundation of the habit of identifying and consuming valuable culture should begin in childhood and should be integrated into both extracurricular and curricular activities. Therefore, we must strive to introduce children to the broadest possible range of artistic activities, thereby providing them with multiple “keys” to future cultural consumption.260hugyermekkori extrakurrikulum, művészeti tevékenységek, ifjúkori kultúrafogyasztás, ifjúkori kulturális részvétel, KárpátaljaChildhood Extracurricular Activities, Artistic Activities, Youth Cultural Consumption, Youth Cultural Participation, TranscarpathiaNeveléstudományokBölcsészettudományok