2008-12-182008-12-189634463231http://hdl.handle.net/2437/71053A 18. század közepe táján elindult társadalmi folyamatok eredményeképpen a soknemzetiségű Magyar Királyság élő közösségfogalmakat (natio hungarica, hungarus tudat) felváltja az a nemzeteszme, amelynek a legfőbb határozmánya a közös nyelv. Bár a hivatalos nyelv 1844-ig a latin marad, a 18-19. század fordulóján már nem nagyon talált senki hatásos ellenérvet azon állítás ellen, hogy a nemzetet a nyelv teszi igazán nemzetté. Talán nem szükséges külön hangsúlyozni, hogy ennek az átalakulásnak kivételes jelentősége van, az átalakulás története maga azonban gyakorlatilag ismeretlen. Ennek a kötetnek a tanulmányai e folyamat legjelentősebb vonatkozásairól vagy éppen pillanatairól szólnak s nyújtanak róluk adatokban (gyakran meglepő, sőt paradox adatokban) gazdag képet.http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibFSZ1148846bibFSZ1148846