Balla, LajosDienes, Andrea2008-05-282008-05-2820082008-05-28http://hdl.handle.net/2437/5241A szakdolgozatom, mint a címe is mutatja, általánosságban az emberölésről szól. A dolgozatot egy történeti résszel indítom el. Az ősközösséggel kezdve, a rabszolgatartó, illetve a feudális államokon át a tőkés államokig megpróbálom bemutatni, mikor jelent meg az igény az igazságszolgáltatás magánkézből történő kivételére és hogyan, milyen megoldásokkal igyekeztek (vagy épp nem igyekeztek) a bírák és az egyház felelősségre vonni az elkövetőket. Ezt követően áttérek a hazai szabályozás történetére. Leírom a legelső szabályokat és a fontosabb állomásokat, az 1795-ös büntetőkódex-tervezetet, az 1843-as javaslatot, a Csemegi-kódexet és az 1961. évi V. törvényt. Részletesen foglalkozok a hatályos jogszabályunkkal is, annak alapvető jelentőségű kérdéseivel, fogalmával, a jogi tárggyal, az elkövetési magatartással, azzal, hogy mit is jelent az, hogy eredmény és befejezett bűncselekmény, a szándékosság és olyan sajátos helyzeteket is megvizsgálok, mint például az alkoholos befolyásoltság. Egyesével bemutatom a privilegizált és a minősített eseteket. A következő nagyobb egység a nyomozásról szól (mivel ez legalább annyira fontos, mint az, hogy megfelelő jogszabály álljon a rendelkezésünkre), az elsődleges nyomozási cselekményekről, a nyomozás megtervezéséről és a helyszíni munkáról, adatgyűjtésről, nyomrögzítésről. Végezetül kitérek elméletekre és kutatásokra, melyek arra keresik a választ, hogy miért válik egy ember erőszakossá, miért követi el az emberölést, kik és mennyiben hibáztathatók emiatt és hogyan csapódik le mindez a hétköznapokban, a családok privát szférájában.6050746 bytes354921 bytesapplication/pdfapplication/pdfhutörténettörvényerőszakDEENK Témalista::Jogtudomány