Bartha, IldikóSom, Judit2017-04-112017-04-112017-04-11http://hdl.handle.net/2437/237824„Ha a szabadság szelleme kihal az emberek szívéből, akkor nincs az a törvény, nincs az a bíróság, és nincs az az alkotmány, mely visszahozná.” Jelentette ki Learned Hand bíró a második világháború zűrzavaros napjaiban, New Yorkban a Central Parkban. „Azt hiszem, igaza volt. Valamit azonban hozzá kell tennünk a szavaihoz. Amíg a szabadság szelleme él a férfiak és a nők szívében, addig a jog, a bíróságok és az alkotmány jelentik az oxigént, melyek lehetővé teszik, hogy a szabadság tüze tovább lobogjon.” Úgy érzem, e megállapítás felgyorsult világunkban ma is helytálló, hiszen a szabadság az egyén, legyen az nő vagy férfi, függetlenül állampolgárságától az emberi élet egyik legmeghatározóbb eleme. Az alapvető emberi jogok katalógusa bő felsorolást tartalmaz, én most ennek egy szeletére, a szabad mozgáshoz való jogra szeretnék kitérni, azon belül is területileg az EU viszonylatára vonatkozóan, mivel jelentősége kiemelkedő. Dolgozatom első felében a személyek szabad mozgását vizsgáltam. Górcső alá vettem e belső piaci elv: létjogosultságát, általános jellemzőit, jogalanyait, a vonatkozó idegenrendészeti szabályokat. Továbbá a korlátozások és a joggyakorláshoz szükséges feltételek rendszerét. A tanulmány második egységében a Brexitet elemeztem. Visszatekintést tettem az Egyesült Királyság történelmi múltjára és összevetettem a világban jelenleg elfoglalt státuszával. Analizáltam, hogy milyen nyomós indokok vezettek a kilépéshez brit részről, és hogyan zajlott le a népszavazás, és az ehhez kapcsolódó kampány. Nem utolsó sorban rövid említést tettem a TTIP-ről és a CETA-ról. Az értekezés végén a kilépési folyamat várható hatásait próbáltam prognosztizálni hazánkra, és az európai integrációt alkotó tagállamokra nézve, összefüggésben a szabad mozgás tárgykörével.60huBrexitEuSzemélyek szabad mozgásaDEENK Témalista::Jogtudomány