Czeglédi, PálKele, Ádám2022-10-182022-10-182022-10-14https://hdl.handle.net/2437/337702A közepes jövedelem csapdája (middle income-trap) a modern közgazdaságtan egyik legérdekesebb elmélete: vajon mi okozza azt, hogy az alacsony jövedelműből közepes jövedelművé váló országok fejlődése megtorpan, és többségük nem képes a magas jövedelmű országok mellé felzárkózni? A probléma a világ számos országa mellett a posztszocialista rendszerváltó országokat, így hazánkat és szomszédait is érinti. Dolgozatomban a Visegrádi Országok példáján keresztül mutattam be, hogy a gazdasági növekedés és a gazdasági fejlettség nem feltétlenül jelenti ugyanazt. A GDP-mutatókon túl érdemes megvizsgálni egy ország kormányzatának, humány vagyonának vagy vállalati szférájának fejlettségét jelző mutatókat is, mely az ország versenyképességéről ad visszajelzést. A közepes jövedelmű országok elsődleges mentsvára a növekedési pályájuk változtatása lehet: a magas jövedelműekhez való felzárkózás kulcsa a költségalapú versenyzés elhagyása és a minőségen alapuló versenyképesség megteremtése. Ehhez mindenképp szükséges lesz az innovációba, a tudásba, az egészségügybe és az oktatásba való kormányzati befektetések növelése. Következtetésképpen az eredmények alapján összegzem a V4-ek jövedelmi helyzetét, a fennálló problémák feltárásával, azoknak lehetséges megoldásaival. A dolgozat végén megpróbálom meghatározni, hogy mennyire jellemzi valójában a vizsgált országokat a közepes jövedelem csapdája.64 oldal (mellékletekkel)huközgazdaságtanjövedelemfejlettségGDPversenyképességKözepes jövedelmi csapda a Visegrádi OrszágokbanDEENK Témalista::Közgazdaságtudomány