2021-06-292021-06-29http://hdl.handle.net/2437/319220Starting from the idea that treating a problem is done more efficiently when we address the causes that generated it than when dealing with symptoms, respectively from theories that claim that most of the mental disorders have their roots in the mother-child relationship developed in the early childhood, through the paper entitled A Theoretical Perspective on the Therapeutic Role of Children's Folk Songs we intend to argue the more use of songs from children's folklore in music therapy. Thus, in the first part of the paper, we bring to the attention of the main theories that demonstrate the importance of the mother-child relationship from the early childhood in order to a healthy evolution of the child from the point of view of its psychic development, with special emphasis on their expression through vocal singing. In the second part of the study, we propose to approach the defense mechanisms from the perspective of the positive functions that it performs in the case of normal persons, as a defense mechanism and defense behavior. In the third part of the paper, we present an analysis of the repertoire of songs from the children's folklore from the perspective of the content of ideas, of the structure of the melodic line, of the specific rhythms, as a mirror of the relationships that children develop with themselves and with others, in particular with my mother. In the fourth part of the paper, we argue the use of songs from children's folklore in music therapy in order to trigger certain memories from the first childhood so that the traumas that have not been overcome are then treated properly. The paper concludes with some final considerations.A gyermek népdalok terápiás szerepének elméleti perspektívája című tanulmány kiindulópontjai: 1)  egyetértünk azzal, hogy bármilyen probléma megoldásában hatékonyabb, ha annak az okát és nem csak a tüneteit kezeljük;. 2) egyetértünk azon kötődésről szóló elméletekkel, amelyek azt állítják, hogy a legtöbb mentális rendellenesség a kora gyermekkorban kialakult anya-gyermek kapcsolatban gyökerezik; 3) nem utolsó sorban, úgy véljük, hogy a gyermekkori népdalok hatékonyan alkalmazhatók bizonyos rendellenességek kezelésében. Így tanulmányunk első részében azon kötődési elméletekre fókuszálunk, amelyek bizonyítják az anya-gyermek kapcsolat fontosságát a gyermek egészséges fejlődése – a pszichés fejlődés – szempontjából, különös hangsúlyt fektetve az éneklésen keresztüli kifejezésre. A tanulmány második részében azon védekező mechanizmusokat mutatjuk be (mint védekező mechanizmus és a védekező viselkedés) a pozitív hatás szempontjából, amelyek akár normál személyeknél is megjelennek.   A tanulmány harmadik részében a gyermek népdalok repertoárjának rövid elemzését mutatjuk be a tartalom szempontjából, a dallamvonal felépítése szempontjából és a speciális ritmusokat tekintve  mivel mindezek tükrözik a gyermekek kapcsolatát önmagukkal és másokkal,  különösen az édesanyával. A tanulmány negyedik részében, a gyermek népdalok zeneterápiában való alkalmazása mellett érvelünk, mivel ezek kiválthatnak bizonyos emlékeket a kora gyermekkorból úgy, hogy a leküzdetlen traumákat ezután megfelelően kezelik. A tanulmány néhány végső megfontolással zárul.application/pdfCopyright (c) 2020 Loredana Munteanmusic therapydefensive mechanismschildren's folk songszeneterápiavédekező mechanizmusokgyermek népdalokinfo:eu-repo/semantics/article