Iszály, György BarnaBarbócz, Erika2006-07-202006-07-2020042006-07-20http://hdl.handle.net/2437/198Az ember társas lény. Alapvető igényünk, hogy gondolatainkat, ismereteinket megosszuk embertársainkkal. Minden közlés az önkifejezés egy formája, legyen az sziklarajz, tánc, vers, regény, fénykép, film - vagy akár egy weblap. A felsorolásban szereplő közlési módok művelői többnyire művészek. Akkor a fenti lista alapján a weblapkészítés is művészet lenne? Olykor valóban. Azonban a művészi közlésmódok mellett, a kommunikációs műfajok, csatornák között is kialakultak olyanok, melyek számára nem az önkifejezés a legfontosabb cél, hanem ismeretek, információk nyújtása, elérhetővé tétele. A hagyományos és elektronikus sajtó, a szakkönyvkiadás, sőt a könyvtári tájékoztató munka és annak termékei is ide sorolhatóak. A könyvtárakban, a dokumentációs valamint információs központokban dolgozó szakemberek – könyvtárosok, dokumentátorok, újabban informatikusok, információbrókerek, információmenedzserek – korábban sem csak rendelkezésre bocsátották a felhasználó számára fontos információkat. A hagyományos dokumentumok tartalmi feltárásának olyan „melléktermékei” születtek, mint a recenziók, (annotált) bibliográfiák, szemlék – amelyek hatékonyan segítettek/segítenek az információforrások közötti eligazodásban. Az új információs közeg, a World Wide Web megjelenésével és elterjedésével, a szakemberek előtt új kihívások jelentek meg: az Interneten fellelhető dokumentumok feltárása, ill. az új kommunikációs csatorna hatékony használata az ismeretek terjesztésében. Válaszként pedig elkészültek az első linkgyűjtemények, webkalauzok és ismeretterjesztő weblapok. A szakdolgozat egy ilyen ismeretterjesztő honlap elkészítésének folyamatát mutatja be. Pontosabban az elkészítés folyamatának bemutatását megelőzően – erősen építve a témában elérhető publikációkban megfogalmazottakra – megpróbálja összegezni a weblapkészítés legfontosabb alapelveit, felvázolni annak eszköztárát. Ebből következően a diplomamunka nem kívánja tárgyalni a weblapkészítéshez szükséges HTML, Java, JavaScript stb. leíró és programozási nyelvek részleteit, sem olyan weblapkészítő alkalmazások ismertetését, mint pl. a DreamWeaver. Ezen ismeretek elsajátítására nagyszerű nyomtatott és elektronikus kiadványok állnak az érdeklődők rendelkezésére – némelyik a szakdolgozat irodalomjegyzékében is szerepel. A diplomamunka első része négy nagyobb fejezetben foglalja össze a weblapkészítés lépéseit - külön tárgyalva a közzétételre szánt anyag tartalmi, formai előkészítését, az alkalmazható technikákat és mindazokat a szempontokat, melyekre egy jól használható weblap összeállításánál tekintettel kell lenni. Ezt követően az „Ismerkedés az olasz konyhával” c. weblap kivitelezését bemutatva, konkrét példákkal szemlélteti az alkotó munka érdekességeit, nehézségeit. A diplomamunka a felhasznált irodalom jegyzékével zárul.5011191274 bytes1018320 bytesapplication/octet-streamapplication/pdfhuno_restrictiondesignwebszerkesztéswebdesigninformatikahtml