Hajnáczki, SándorIllyés, EszterDonkó, ÁdámSzabó, GáborZimmermann, ZitaPenksza, Károly2024-07-232024-07-232021-07-07Gyepgazdálkodási Közlemények, Évf. 12 szám 1-2 (2014): Gyepgazdálkodási Közlemények (GS-12) , 11-161785-2498https://hdl.handle.net/2437/376801A parlagokon számos természetvédelmi szempontból nem kívánatos, özöngyom jellegű faj találja meg az életfeltételeit, melyek esetenként káros hatással vannak egészségünkre is. A problémára megoldást jelenthet a gyomos parlagterületek gyepesítéssel történő rekonstrukciója. Az ehhez szükséges ideális keverék megalkotása érdekében 2012 tavaszán gyepnövényzetvizsgálatokba és gyepvetőmag fejlesztésbe kezdtünk. Három eltérő összetételű gyepvetőmag keveréket vizsgáltunk: egy hagyományos pillangós-füves, egy komplett (pillangós-, fű- és gyógynövényfajokat egyaránt tartalmazó) és egy pillangósgyógynövényes keveréket. A magvetésre két módszert használtunk: az első esetben nem történt előkészítés, a másodikban gépi kaszálás után talaj-előkészítés (boronálás és hengerezés) előzte meg a vetést. Minden kezelésben, minden keverékben és a kontroll kvadrátokban is rögzítettük a hajtásos növényfajok számát, valamint százalékos borítási értékeit Braun-Blanquet (1964) módosított módszere alapján. A kezelések és a keverékek pozitívan befolyásolták a kísérleti parcellák fajösszetételét. Az előkészített parcellákban több hasznos fajt és kevesebb gyomfajt találtunk az előkészítés nélküliekhez viszonyítva, ami arra enged következtetni, hogy a talaj-előkészítés növeli a vetett fajok megtelepedésének sikerességét. application/pdfgyeprekonstrukciómagvetéstermészetvédelemdiverzitásfolyóiratcikkOpen Accesshttps://doi.org/10.55725/gygk/2014/12/1-2/9765Gyepgazdálkodási Közlemények1-212Gyepgazdálk. közl.