Szűcs, DóraMohácsi, Bernadett2026-01-142026-01-142024-11-29Acta Medicinae et Sociologica, Évf. 15 szám 39 (2024) , 139-1572062-0284https://hdl.handle.net/2437/402058Objective: To provide comprehensive knowledge of the factors behind abuse by parents of children with attention-deficit/hyperactivity disorder (ADHD). Are children with ADHD are really at increased risk of child abuse? Is there a relationship between the onset of ADHD (hyperactive/impulsive-, attention deficit, combined) and the type of abuse? Does parental ADHD predispose to abuse? Finally, what are the long-term effects on a child with ADHD? Method: The study is following the PRISMA guidelines, 32 out of 683 studies were selected in the study sample. Result: The group of children with ADHD can indeed be identified as a risk group. The hyperactive type was associated with physical and emotional abuse and neglect of parental authority, attention deficit was associated with physical and sexual abuse, and custody and physical neglect. Parental ADHD has been identified as a risk factor, too. The long-term consequences were drug-use, in addition to the intensification of ADHD symptoms. Conclusion: We argue for the risk factor-reducing importance of parental education and psychological therapy.Célkitűzés: Átfogó ismeret nyújtása a figyelemhiányos/hiperaktivitás-zavarral (ADHD) élő gyerekek szülei részéről tapasztalható bántalmazás hátterében álló tényezőkről. Vajon az ADHD-s gyerekek valóban fokozottan ki vannak téve a gyermekbántalmazásnak? Van-e az ADHD megjelenési formája (hiperaktív/impulzív, figyelemhiányos, kombinált) és a bántalmazás típusa között összefüggés? A szülői ADHD prediszponálja-e a bántalmazást? Végül milyen hosszú távú hatása van az ADHD-s gyermekre nézve?  Módszer: A kutatást a PRISMA protokoll alapján végeztük, 683 tanulmányból 32-őt válogattunk be a vizsgálati mintába. Eredmény: Valóban rizikócsoportként azonosítható az ADHD-s gyerekcsoport. A hiperaktív típus a fizikai és érzelmi bántalmazással, valamint a szülői felügyelet elhanyagolásával, a figyelemhiányos típus a fizikai és szexuális bántalmazással, illetve a felügyeleti és fizikai elhanyagolással járt együtt. A szülői ADHD-t rizikótényezőként azonosítottuk. A hosszútávú következmény az ADHD tünetek felerősödése mellett a kábítószerhasználat volt. Konklúzió: A szülői edukáció és a pszichológiai támogatás rizikócsökkentő jelentősége mellett érvelünk.application/pdfADHDchild abusehyperactivityimpulsivityattention disorderADHDgyermekbántalmazáshiperaktivitásimpulzivitásfigyelemzavarfolyóiratcikkOpen AccessActa Medicinae et Sociologicahttps://doi.org/10.19055/ams.2024.11/29/7Acta Medicinae et Sociologica39152559-866X