2008-12-162008-12-169639473324http://hdl.handle.net/2437/65795"Ha a magyar irodalom aranykorának bölcsőit vesszük számba, kihagyhatatlan állomás A Holnap antológia. Fiatal írók összeálltak (kivétel az előttük járó és a névsorban betű szerint is előttük álló Ady), hogy együtt mutassák meg a Holnapot. A jövőt hozták el a jelenbe, együtt léptek fel, mint egy magának erős léptekkel helyet követelő új nemzedék. Olvassák szeretettel a mi új nemzedékünket, akik ugyan nem az új jövőt hozzák, hanem életet akarnak lehelni a műfaj adta iróniával, humorral és élccel abba a deres ágba, amit úgy hívunk, hogy magyar irodalom. Nem titkoltan azzal a Jézustól tanult üzenettel, hogy a fontos dolgoknak nem csak a kőtáblán (vagy egykor volt iskolai füzetekben), hanem a szívekben kell élniük. Minden limerick üzenetet hordoz az alkotókról, és minden alkotó egy üzenet. Nekünk üzennek ők, a magyar irodalom nagy ereklyéi. Az irodalom eredménye ugyanis - meglátásunk szerint - nem önmagában alkotásokban mérhető. Minden írás annyit ér, amennyivel az olvasó szívben, lélekben, esztétikumban és értelemben több lesz általa. Kötetünk tehát csak eszköz ahhoz, hogy olvasói a limerick-antológiában szereplő példaképek műveit aztán előszeretettel forgassák." (dr. Csikesz Tamás)http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibSOK285665bibSOK285665