Bartha, IldikóBeydoğan, Osman Buğra2021-05-182021-05-182021http://hdl.handle.net/2437/309823The dissertation is aimed at exploring the notion and the boundaries of intellectual property commercialization in the European Internal Market from a legal perspective. This initiative pays specific regard to the unique dynamics of the Internal Market which has been constructed upon the principle of free movement and the ideal of undistorted competition with the aim of creating and maintaining an integrated market area without internal frontiers. These dynamics are immediately confronted by the characteristics of intellectual property rights which are exclusive, thus exclusionary and, normally, territorial; thus, inhibiting the intra-Union trade as well as the competition climate. Against that background, the dissertation, firstly, suggests that the tension between the dynamics of the Internal Market and intellectual property protection emerges from what it conceptualizes as intellectual property commercialization. Secondly, it exhibits that the construction of a European intellectual property law was compelled by this tension and has been historically devoted to the reconciliation thereof. That reconciliation is realized through (or resulted in) divergence from the classic dogmatic methods of intellectual property laws. This, while representing the Europeanization element of intellectual property laws, ensued not on the axis of legal theory but rather motivated by policy. Therefore, the law and practice emerging from this equilibrium appears to be the law of policy; utilizing intellectual property laws as a device for the achievement of the underlying policy-centric goals. Albeit, the balance between the political and legal reasoning is liable to fluctuate throughout the time. Finally, the dissertation concludes that the legal boundaries of intellectual property commercialization in the European Internal Market are collectively drawn by the free movement principle and competition rules of the Union. In doing so, the dissertation approaches its subjects of analysis from a historical perspective and builds it up to the present state of affairs. It utilizes the case study and legal doctrinal analysis as its chief tools; while, due to unique character of the selected domain, pondering upon political and economic motivation behind the law and practice. A disszertáció célja a szellemi tulajdon „piacosítása” (kereskedelmi ügyletek tárgyává tétele) fogalmának és korlátainak jogi szempontú vizsgálata. Az elemzés az Európai Unió belső piacára fókuszál, fokozott figyelmet fordítva a belső piac működésének egyedi dinamikájára, amely a szabad mozgás elvére és a torzítatlan verseny eszményére épül, egy belső határok nélküli, integrált piaci térség megteremtése és fenntartása érdekében. Ez a fajta dinamika több tekintetben is konfliktusba kerül a szellemi tulajdonjogok alapvető jellemzőivel, vagyis azok kizárólagos (kirekesztő) és területi jellegével; ezáltal gátolva az Unión belüli kereskedelmet és a versenyt. Ennek fényében a disszertáció egyik lényeges állítása az, hogy a belső piac dinamikája és a szellemi tulajdon védelme közötti feszültség épp abból a jelenségből ered, amelyet a szellemi tulajdon piacosításának (intellectual property commercialization) nevezhetünk. Ezen alapvetésre építve az értekezés bemutatja, hogy a szellemi tulajdonjog európai uniós szabályrendszerének megalkotását ez a feszültség kényszerítette ki, e két ellentétes érdek összeegyeztetése, egyensúlyának megteremtése érdekében. Ez az egyensúly pedig a szellemi tulajdonjogok klasszikus dogmatikájától való eltérés eredményeként valósulhatott meg. A szellemi tulajdonjogok ilyenfajta európaizálódása kevésbé tekinthető jogdogmatikai vívmánynak, sokkal inkább politikai (integrációs szakpolitikai) érdekek eredményének. Az említett egyensúly eredményeként létrejött jog és gyakorlat tükrözi mindezt; vagyis azt, hogy a szellemi tulajdonjog egyfajta eszközeként szolgál az alapul fekvő „policy” megvalósításához (habár a jogi és a policy alapú megfontolások érvényesülésének egyensúlya időben nem teljesen egyenletes). Végül a disszertáció azt a fő következtetést fogalmazza meg, hogy a szellemi tulajdon piacosításának jogi korlátait az Európai Unió belső piacán a szabad mozgás elve és az Unió versenyszabályai együttesen határozzák meg. Az értekezés történeti perspektívából elemzi a fenti kérdéseket, egyfajta fejlődéstörténetet bemutatva a kezdetektől a jelen állapotig. A vizsgálódás alapvetően az esetelemzés és a jogi analitikus módszer alkalmazására épül, az elemzés során a jogalkotás és a gyakorlat hátterében álló politikai és gazdasági megfontolásokat is figyelembe véve.296enIntellectual PropertyCommercializationEuropean Internal MarketFree Movement of GoodsIntellectual Property and Competition RulesExhaustionszellemi tulajdonpiacosításEurópai Unió belső piacaáruk szabad mozgásaszellemi tulajdon és versenyszabályokjogkimerülésÁllam- és jogtudományokTársadalomtudományok