Bács, ZoltánVajó, Péter2022-04-142022-04-142022http://hdl.handle.net/2437/330709Megítélésem szerint a vakcináció nemzetgazdasági teljesítményre gyakorolt hatásának vizsgálatában tanulmányom innovatív jelentőségű mind megközelítésében, mind módszertanában. Az egészség-gazdaságtani elemzés egyetlen típusának (költség-minimalizációs elemzés, költség-hatékonyság elemzés, költség-hasznosság elemzés, költség-haszon elemzés) sem feleltethető meg teljesen, legközelebb a költség-hasznosság elemzéshez áll. Meggyőződésem, hogy tanulmányom be tud illeszkedni a költség-hasznosság elemzések sorába és alapul szolgálhat a jövőben keletkező, értekezésemnél mélyebb szintű gazdasági elemzésekhez. Értekezésemben igazolni tudtam a kezdeti hipotézisemet, mely szerint az influenza elleni védőoltások tekintetében a jelenlegi szabályozásban meghatározott, egyik veszélyeztetett csoportként szereplő 60+ korosztály térítésmentes oltóanyaggal történő ellátásának megtartása mellett nagyobb hangsúlyt kellene helyezni az aktív (19-60 év közötti), illetve a gyermek-és fiatalkorú (3-18 év közötti) populáció oltottságának növelésére. A bemutatott tényadatokból, számsorokból, az abból végzett számítások eredményéből és a levont következtetésekből világosan látszik a védőoltások betegséget megelőző hatása, hatékonysága, melyet - elsőként a hazai szakirodalomban - számszerűsíteni is sikerült. A be nem következett esetek száma a jelenlegi oltási stratégia esetében 320.996, míg a javasolt oltási stratégia esetén 398.996. A jelenlegi influenza elleni védőoltási stratégia gazdasági haszna a GDP arányában 0,4 ezrelék (nominális értéken 15,6 milliárd forint), míg az ajánlott oltási stratégia esetében a GDP arányában 0,6 ezrelék (nominális értéken 23,2 milliárd forint). Kiszámítottam, hogy a jelenlegi és a javasolt oltási stratégia között 745 millió forintnyi plusz ráfordítási különbség adódik, amely a fenti magas értékű előnyökhöz vezet. Disszertációmban meghatároztam a vakcináció következtében megnyert életminőséggel korrigált életévek (QALY) számát mind a jelenlegi, mind pedig a javasolt oltási stratégia esetében. A jelenlegi oltási stratégia esetén 3.190 év, míg a javasolt stratégia esetén 3.965 év lett az eredmény, aminek alapján a többlet életminőségű évek száma a javasolt oltási stratégia esetén 775 évet tesz ki. Disszertációmban szintén kiszámítottam a két oltási stratégia különbözőségéből adódó járulékos költséghatékonysági ráta összegét is (ICER), amely 961.000 forintot tesz ki életévenként Magyarországon. Összehasonlítottam ezt az értéket néhány fejlett ország adatával, illetve a WHO ajánlásaiban megfogalmazottakkal. Megállapítottam, hogy hogy a fenti magyar ICER adat alacsonyabb a referencia értékeknél, illetve a WHO ajánlásánál (WHO: 5-15 millió forint/QALY). Ennek megfelelően igazolást nyert, hogy az újonnan javasolt oltási stratégia végrehajtása előnyös mind egészségügyi, mind pedig gazdasági szempontból egyaránt. Disszertációm új és innovatív eredményei • Eddig csak orvos-szakmai adatok álltak rendelkezésre az influenza elleni védőoltások hatásosságáról. Dolgozatomban először sikerült statisztikai adatok alapján igazolnom az influenza elleni védőoltás hatásosságát, illetve ezen túlmenően a gazdaságra gyakorolt pozitív hatását. • A számszerűsített hatásosság alapján elsőként tudtam megbecsülni, hogy az oltásnak köszönhetően milyen számú megbetegedés vált elkerülhetővé. • Ugyancsak elsőként sikerült becslést készíteni az oltás nemzetgazdaságra gyakorolt hatásáról. • Továbbá, első ízben sikerült számszerűsíteni a vakcinálással nyert életminőséggel korrigált életéveket (QALY). • Végül Magyarországon először tudtam kimutatni az influenza elleni védekezés során egy egységnyi egészségnyereség eléréséhez szükséges költségnövekedés értékét (ICER). I believe that my dissertation examining the impact of vaccination on the performance of the national economy is innovative as for both its approach and methodology. It does not fully match with any type of health economics analysis (cost-minimization analysis, cost-effectiveness analysis, cost-utility analysis, cost-benefit analysis), yet it is closest to cost-utility analysis. I am convinced that my study can fit into the line of cost-utility analyses and serve as a basis for future economic analyses that go deeper than my dissertation. In my dissertation I could prove my initial hypothesis that – in addition to maintaining the supply of free vaccines to the age group 60 and older being one of the vulnerable groups defined in the current regulations for influenza vaccinations – more emphasis should be placed on increasing vaccination in the active (19-60 years) and the minors age groups (3-18 years). The presented facts, numbers, the results of the calculations, and the conclusions drawn clearly show the preventive effect and effectiveness of vaccination, which was quantified for the first time in Hungarian literature. The number of non-occurred cases in case of the present vaccination strategy is 320,996 cases, while in case of the recommended vaccination strategy is 398,996 cases. The economic benefit of influenza vaccination in case of present vaccination strategy as a percentage of GDP is 0.4 parts per thousand (nominal value is 15.6 billion HUF), while in case of the recommended vaccination strategy is as a percentage of GDP is 0.6 parts per thousand (nominal value is 23.2 billion HUF). I have calculated that there is an additional cost of 745 million HUF between the current and the suggested vaccination strategy, leading to the above high value benefits. In my study I have determined the number of the Quality-adjusted Life Years (QALY) due to the vaccination both in cases of the present and recommended vaccination strategies. In case of the present vaccination strategy it was 3,190 years while in case of the recommended one it turned out as 3,965 years, therefore the extra years of life value in case of the recommended vaccination strategy represents 775 years. In my study I have also calculated the incremental cost-effectiveness ratio (ICER) originating from the difference between the two vaccination strategies, as well, which represent 961,000 HUF/life years in Hungary. I have made a comparison of this value to the figures of some developed countries and with the WHO recommendation. I have concluded that the above Hungarian ICER data is below these threshold values and recommendation (WHO 5-15 million HUF/QALY) therefore it is justified that the newly suggested vaccination strategy is worth to be implemented both from the perspective of healthcare and economic aspects. New and innovative results of my study: • Until now there were only medical-professional data available regarding the efficacy of vaccines against influenza. In my study I managed to prove on the basis of statistical data the effectiveness of influenza vaccine and further the positive effect on the economy for the first time. • On the basis of quantified efficacy, the first time estimation has been made on the number of avoided cases due to the vaccination. • Also, this was the first estimation on impact of the vaccination on national economy. • Furthermore, there was the first quantification of Quality-adjusted Life Years (QALY) gained by the vaccination. • Finally, the value of cost-increase necessary to reach one unit of health gains in course of protection against influenza was demonstrated for the first time in Hungary (ICER).122eninfluenza elleni védőoltásinfluenza vaccinationstatisztikai adatokhatásosság számításbe nem következett esetekegészségügyi és gazdasági haszonstatistical dataefficacy calculationnon-occurred caseshealthcare and economic benefitGazdálkodás- és szervezéstudományokTársadalomtudományok