Zimmermann, Zita2024-07-232024-07-232018-12-31Gyepgazdálkodási Közlemények, Évf. 16 szám 1-2 (2018): Gyepgazdálkodási Közlemények (GS-18) , 49-63.1785-2498https://hdl.handle.net/2437/376765A munkában a Szendrei-féle családi gazdaság szarvasmarha legelőjének és a kaszálójának növényzetét vizsgáltuk. A cönológiai vizsgálatokat 2 alkalommal végeztük, 2018 májusában és szeptemberében 5×5 méteres mintavételi területet alkalmazva, és a fajok borítási %-át megadva. A relatív ökológiai mutatók közül a relatív nitrogén (NB), a relatív talajnedvesség indikátor számai (WB), a természetvédelmi értékkategóriák (TVK), a szociális magatartás típusok (SBT) értékeit használtuk a vegetáció elemzésére. Az adatok főkomponens elemzését (PCA) és detrendáltkorreszpondencia elemzését (DCA) is elvégeztük. A vizsgálat eredményeként az egyik legnagyobb különbség a két vizsgálati terület között a pázsitfüvek arányában van. A legelőkön, a legeltetés hatására eluralkodó hasznos pázsitfüvek aránya 1:3, jelentősen magasabb volt a kaszálóhoz képest. A kaszáló területén a gyomok aránya is magasabb volt, a legelőn pedig a zavarástűrők mennyisége volt jelentősebb. Összességében elmondható, hogy a legeltetéses extenzív állattartás egy fenntartható gazdálkodási technológia, ami kedvező a környezetre és egyben a gazdálkodó számára is megélhetést biztosít. application/pdflegeltetéstermészetvédelmi értékekéletformacönológiaCirsuium brachycephalumfolyóiratcikkOpen Accesshttps://doi.org/10.55725/gygk/2018/16/1-2/9515Gyepgazdálkodási Közlemények1-216Gyepgazdálk. közl.