Gábor, Dr. Bányai-MártonSzilárd, Domokos2025-12-182025-12-182025-10-28https://hdl.handle.net/2437/400984A dolgozat eredményei világosan mutatják, hogy a társadalmi felelősségvállalás jogi integrációja az ESG keretrendszerben jelenleg nem éri el a környezeti és gazdasági pillérek szintjét. Bár az elmúlt években történt előrelépés a szabályozásban és a vállalati gyakorlatban, a társadalmi dimenzió továbbra is háttérbe szorul, gyakran csak ajánlásként vagy puha jogi normaként (soft law) jelenik meg. Ahhoz, hogy a fenntarthatóság hármas célrendszere valóban kiegyensúlyozottan érvényesüljön, átfogó szemléletváltás szükséges mind a jogalkotás, mind a vállalati szféra, mind a tudományos közösség részéről. A Triple Bottom Line koncepciója szerint a fenntarthatóság három dimenziója – People, Planet, Profit – egyenrangúként kell, hogy megjelenjen a döntéshozatalban és a szabályozásban. A kutatás eredményei mégis azt mutatják, hogy a társadalmi pillér súlya a jogi és szakpolitikai keretek között továbbra is gyengébb marad. A gazdasági és környezeti aspektusokat az EU-s és nemzeti jogszabályok – például a CSRD vagy a Taxonómia-rendelet – világos, mérhető kötelezettségekkel támasztják alá. Ezzel szemben a társadalmi elemek, mint a munkavállalói jólét, esélyegyenlőség, emberi jogok vagy a közösségi hatások, többnyire puha jogi eszközökben jelennek meg.73huESGTBLA Triple Bottom Line és az ESG társadalmi pillérének jogi integrációjaA társadalmi, környezeti és gazdasági hatások egyensúlyának jogi megközelítéseLegal Integration of the Social Pillar of the Triple Bottom Line and ESGKözgazdaságtudományHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.