Süli-Zakar, IstvánKovács, Tibor2009-08-102009-08-1020032009-08-10http://hdl.handle.net/2437/88665Az 1990-es rendszerváltás után hazánkban (illetve a volt szovjet blokk országaiban) gyökeres politikai, gazdasági, társadalmi és térbeli változások zajlottak le. Ezek a változások, valamint az őket kísérő események a földrajztudomány előtt is új utakat, szerteágazóbb kutatási lehetőségeket nyitottak meg: tématerületem szempontjából feltétlen pozitívumként említendő, hogy az addigi centralizált társadalom- és gazdaságirányítás helyébe egy demokratikus és piacgazdasági modell lépett, ami végre visszahelyezte a társadalmat, a gazdaságot és a politikát a konkrét földrajzi térbe. Az átalakulás sok olyan, korábban alig ismert – vagy ismeretlen, esetleg el nem ismert – problémát és jelenséget idézett elő, amelyek szoros kapcsolatban állnak az időközben jelentősen felértékelődött területiséggel, ezzel is új, addig nem kutatott, érdekes és izgalmas területeket nyitva meg a tudomány előtt. A földrajztudomány homlokterébe kerülve a területiség újra elfoglalta megérdemelt helyét a tudományban, újjáéledt a regionalizáció és regionalizmus kutatásának lehetősége, illetve szükségessége. A rendszerváltás előtti évtizedek a szocialista országokban a területiséget legalábbis másodlagos kérdésként kezelték: a fejlesztési elképzelések elsősorban az ágazatokra, gazdasági szektorokra koncentrálódtak, míg a területiség – kevés kivételtől eltekintve – a háttérbe szorult. A rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági változások azonban új kutatási irányzatok megjelenését is lehetővé tették: hazánk és az egykori szocialista országok jelentős tudományos központjaiban, szellemi műhelyeiben is megindult a területi folyamatok jellegzetességeinek feltárása és elemzése. Értekezésem célja szintén ennek a viszonylag új regionalista kutatási irányzatnak az elemzése két, hasonló történelmi múlttal, ugyanakkor markáns különbségekkel is jellemezhető posztszocialista ország (hazánk és az egykori Német Demokratikus Köztársaság) és egy-egy – az Európai Unió terminológiája szerint NUTS II-szintű – régiójának (Észak-Alföld és Szász-Anhalt tartomány Magdeburgi Kormányzati Körzete [Regierungsbezirk Magdeburg])összehasonlító földrajzi vizsgálata kapcsán.156huregionalizációregionalizmusRegionalizáció és regionalizmus két átalakuló posztszocialista ország, Magyarország és az egykori NDK példáján-FöldtudományokTermészettudományok