Szabó, BélaBalástyik, Eszter2013-03-252013-03-252013-03-252013-03-25http://hdl.handle.net/2437/162569Dolgozatom négy főbb funkcionális egységből tevődik össze, kezdve a rendszertani elhelyezéstől, vagyis az új típusú biztonsági kihívások tárgyalásától, hiszen mindent az alapoknál illik kezdeni. Ezt követően rátérnék a nemzetközi szervezett bűnözés mibenlétére, hogy egy általános képet kaphassunk a jelenségről. Ezután a szervezett bűnözés elleni küzdelmet céloznám meg és végül, hogy valamilyen szinten a teljesség igényével éljek,kitérnék a Magyarország helyzetére is. Jól körüljárva a szervezett bűnözés kérdéskörét, bizton állíthatjuk, hogy egy régóta létező problémával állunk szemben, immár új köntösben, biztonságunkat erőteljesebben veszélyeztető módon. A globalizáció – amellett, hogy csupa pozitívumot hozott a világ számára - számos negatívumot is magában hordozó jelenségként funkcionál, ami a szervezett bűnözés esetében egyfajta „új típusú biztonsági kihívást” eredményezett, az áruk, a tőke, a személyek és a szolgáltatások szabad áramlása ugyanis megteremtette a probléma minőségi változatának kialakulását. Az egyes bűnözői szindikátusok immár kihasználják ezeket az előnyöket, sőt tovább fokozzák a veszélyhelyzetet azáltal, hogy saját illegális céljaikat, közösen próbálják meg elérni.Remélem a közeljövőben ezeket a biztonságot veszélyeztető kockázatokat úgy általában is sikerül majd felszámolni, abban pedig különösen bízom, hogy a szervezett bűnözés jelensége csökkenő tendenciát mutat majd, és semmiképpen sem fajul odáig a helyzet, hogy a terrorizmussal összefonódva még nagyobb gondot jelentsen a társadalmak számára, hiszen úgy gondolom, hogy az ellen már, majdhogy nem lehetetlen lenne felvennünk a küzdelmet.70huszervezett bűnözésszervezett bűnözés elleni küzdelemúj típusú biztonsági kihívásokDEENK Témalista::Jogtudomány::Nemzetközi jog