Rábai, Dávid2021-06-292021-06-292018-03-25Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat, Évf. 4 szám 1 (2018) , 19-33https://hdl.handle.net/2437/319324The aim of our present theoretical study is to explore and present the sport policy measures and marketization processes within the Hungarian sport and football that started and has been going on as a result of neoliberal thinking in our country since the change of the political regime (1989/90). In our paper, we are looking at these potential causes based on the research findings and studies that have emerged in this topic. Our goal is to find the events that triggered changes from 1945 onwards, which could have led to changes in the sport policy processes and possible paradigm shift. Our goal is to focus on the sport of football in sports politics and to look for links in connection with the football academies.  Our study has several chapters. In the first major part, we review the situation of the Hungarian sport in the light of sport policy changes from 1945 until the change of the political regime and the following years. In the second major chapter, we survey the major sports policy measures and related changes in football during the same era. In the third subsection of this chapter, we discussed the major political changes in football academies in a separate subchapter. As a result of our research, it has turned out that the change of the political regime brought up significant political changes both in sports and properly in the field of football. The major change could be the marketization process with which our country's football started to follow western patterns. The widespread dissemination of football academies can be explained with a set of political decisions. Even though they have been working for almost 17 years in Hungary they can not fully justify their legitimacy.Jelen elméleti jellegű tanulmányunk célkitűzése, hogy felderítse és bemutassa a magyar sporton és a labdarúgáson belül végbemenő sportpolitikai intézkedéseket és piacosítási folyamatokat, amely a neoliberális gondolkodás egyik eredményeképpen indult be és ment végbe hazánkban a rendszerváltástól kezdődően. A dolgozatunkban ezeket a lehetséges kiváltó okokat vesszük górcső alá az ebben a témában született kutatási eredmények és tanulmányok alapján. Célunk, hogy 1945-től kezdődően keressük azokat a kiváltó eseményeket, amelyek a sportpolitikai folyamatok változásaihoz, esetleges paradigmaváltásához vezethettek. Célunk még, hogy kiemelten a labdarúgás sportágát sportpolitikai vizsgálódás alá vessük és kapcsolódási pontokat keressünk a labdarúgó akadémiákkal összefüggésben. A tanulmányunk több fejezetből épül fel. Az első fő részben a magyar sport helyzetét tekintettük át a sportpolitikai változások tükrében 1945-től kezdődően egészen a rendszerváltozásig, illetve az azt követő évekig. A második fő fejezetben a labdarúgással kapcsolatos legfőbb sportpolitikai intézkedéseket és az ezzel járó változásokat tekintettük át ugyanezen korszakot vizsgálva. Ennek a fejezetnek a harmadik alegységében, külön alfejezetben tárgyaltuk a labdarúgó akadémiákkal kapcsolatos legfőbb politikai változásokat.  Kutatásunk eredményeképpen kiderült, hogy a szocialista rendszert befejező rendszerváltás jelensége markáns politikai változásokat hozott mind a sport, mind pedig szűkebb értelemben a labdarúgás sportágán belül. A legfőbb változásként a piacosodási folyamat emelhető ki, amellyel hazánk labdarúgása a nyugati minták követésének irányába indult. A labdarúgó akadémiák széleskörű elterjedése politikai döntések eredményeként határozható meg, azonban hiába működnek közel már 17 éve hazánkban, mégsem tudják határozottan igazolni a létjogosultságukat.application/pdfsocialismpolitical tranformationpolicyfootball academiesszocializmusrendszerváltozáspolitikalabdarúgó akadémiákMAGYAR SPORTPOLITIKA LEGFŐBB JELLEMZŐI, INTÉZKEDÉSEI 1945-TŐL KEZDŐDŐEN A RENDSZERVÁLTÁSIG ÉS NAPJAINKIG, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LABDARÚGÁS SPORTÁGÁRAfolyóiratcikkOpen AccessRábai Dávidhttps://doi.org/10.18458/KB.2018.1.19Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat14Különleges Bánásmód2498-5368