Elek, BalázsAntal, Anett2010-02-222010-02-222010-02-222010-02-22http://hdl.handle.net/2437/91729Más esetben azt mondanám, nem biztos, hogy szerencsés egy szakdolgozatot azzal kezdeni, hogy milyen aggályai merülnek fel az írójának, de hogy miért döntöttem mégis emellett, erre azonnal kielégítő választ adok. Titkon attól tartottam, hogy a téma talán száraz lesz, majd ezáltal a dolgozat is egysíkú és attól is, hogy nehezen találom meg írásom vezérfonalát. Igaz, az adócsalás bűncselekménye nagyon is érdekelt, egyrészt mert a téma még mindig aktuális (és sajnos már jó ideje), másrészt a büntetőjogi tanulmányaim során megismertem az elkövetési magatartásokat, betekintést nyertem a csalók módszereibe, taktikáikba, melyekbe sajnos „segítséget nyújt” a szolgáltatások kereskedelmének bővülése, az EU-n belüli egységes belső piac kialakítása, mely együtt jár például az áruk szabad mozgásának megvalósulásával és számos más olyan intézkedéssel, melyek bevezetésével a jogalkotó a jogkövető állampolgároknak akar kedvezni, de óhatatlanul újabb, még nagyobb nyereséggel kecsegtető lehetőséget nyújt az elkövetőknek is. Ez volt a másik ok, amiért e bűncselekmény elemzése mellett döntöttem, mert izgalmasnak találtam azt, hogy megismerjem azokat a kiskapukat, trükköket, ami miatt az adócsalók egy lépéssel még mindig a hatóság előtt járnak. Erre természetesen azért van szükség, mert ezeknek a hiányosságoknak a feltárásával megszüntethető vagy valamelyest csökkenthető ez a lépéselőny. Örömmel vontam le a konzekvenciát már a kutatásom elején, hogy mindkét félelmem messzemenően felesleges volt, sőt úgy érzem, hogy ez a téma még több jó gondolatra lenne érdemes. A szakdolgozat felépítésekor egy idősíkot követtem, ennek megfelelően retrospekcióval kezdek, egy történelmi kitekintéssel, melynél a közelmúlt eseményeit még inkább górcső alá vettem. Ezután egy alapvetés következik a vonatkozó jogszabályokkal és az adó, az adótényállás fogalmának, az adókötelezettség valamint az adócsalás meghatározásával. Következő lépésként az elkövetési okokra, a módszerekre, előforduló formáira és a jelenlegi szabályozásra térek ki, különös tekintettel a közösségi áfacsalásra illetve annak körében megvalósuló körhinta–csalásra. Véleményem szerint ez igényelne leginkább fokozott figyelmet a hatóság részéről, egyrészt azért, mert a rendszer lényege az, hogy a csalók követhetetlenné tegyék az áru mozgását a tagállamok és így az egyes „láncszemek” között, éppen ezért arra is törekednek, hogy minél több ilyen láncszem legyen, elősegítve ezzel az átláthatatlanságot. Mivel az egyes szereplők más-más országban adják-veszik a terméket, kihasználva az átmeneti áfarendszer nyújtotta előnyöket, elengedhetetlen a tagállamok közötti összefogás és együttműködés, melynek megvalósítását az Európai Közösség évtizedek óta konkrét lépésekkel segíti elő. A helyzetet még fokozza a fiktív cégek jelenléte vagy azok utóbb fiktívvé válása, lehetővé téve a bűnözők számára, hogy mentesüljenek a büntetőjogi felelősségre vonás alól.53huadócsaláskörhinta-csalásDEENK Témalista::Jogtudomány