Bodrogi, Ferenc MátéMiklós, Eszter GerdaBakcsi, BotondMudriczki, JuditLénárt, TamásNagy, CsillaCzifra, MariannGönczy, MonikaLapis, JózsefOsztroluczky, SaroltaKovács, SzilviaKárpáti, ZsuzsaBovier, HajnalkaMaszárovics, ÁgnesLengyel, BarbaraGergely, NikolettaJablonczay, TímeaFöldvári, JózsefBitskey, IstvánImre, László2010-10-142010-10-142008978 963 473 282 20562–2867http://hdl.handle.net/2437/99494Előszó p. 9-11. Bakcsi Botond: Irodalom, politika, esztétika (Jacques Rancière) p. 11-26. Mudriczki Judit: A kormányzás reprezentációja (Reneszánsz hatalomelméleti diskurzusok vizuális, nyelvi és térbeli megjelenítése Ambrogio Lorenzetti freskóciklusán a sienai városháza Sala dei Nove termében) p. 26-44. Lénárt Tamás: A szó-kép probléma és a technikai médiumok: fotográfia és irodalom p. 44-54. Nagy Csill a: A rajzolók szerződése: a narratíva tere és határa Linklater Kamera által homályosan és Volckman Renaissance című filmjében p. 54-68. Czifra Mariann: Glottomachia (Szembetűnő részletek a Kazinczy-levelezés kéziratos hagyatékában) p. 68-78. Gönczy Monika: Az Özvegy és leánya elektronikus kiadásának egy lehetséges változatáról (Mi történik, ha a kritikai kiadás igénye találkozik az inter/kontextuális olvasásmóddal és a digitalizációval?) p. 78-96. Lapis József: Szavak a hálóban – a kortárs magyar líra és az internet p. 96-104. Osztroluczky Sarolta: „Veszem a szót…” (Anagrammatikus és paronomasztikus jelenségek József Attila két versében) p. 104-120. Kovács Szilvia: Budapest emlékezete (Város- és élettörténet mint egymást író szövegek dialógusa Krúdy Gyula Budapest vőlegénye című regényében) p. 120-129. Kárpáti Zsuzsa: A pletyka narratív reprezentációja Mikszáth Kálmán A jó palócok című művében p. 129-151. Bovier Hajnalka: Egy zárt világ szemantikája (Kaffka Margit: Hangyaboly) p. 151-164. Maszárovics Ágnes: A hiábavalóság krónikása (Álom és példázat Szilágyi István A hóhér könnyei című regényében) p. 164-179. Lengyel Barbara: Diskurzusanalízis az Isteni színjáték egyes szöveghelyein demonstrálva p. 179-190. Gergely Nikoletta: „Ezt az összes, tökéletesen névtelen életet is le kell jegyezned” (A történetírás problémái Sarah Waters Affinity (Testvériség) című regényében) p. 190-204. Jabl onczay Tímea: A szöveg mint az anya teste (Földes Jolán Mária jól érett című regényének [újra]értelmezése) p. 204-226. Földvári József: Pajzs a résen – El(len)álló alakzatok a 20. század elején alkotó nőírók műveiben p. 226-237. Névmutató p. 237. A kötet szerzői p. 243.huJacques RanciereesztétikapolitikaAmbrogio LorenzettikormányzásreneszánszhatalomelméletvizualitástérbeliségfreskóSienafotográfiatechnomédiumokLinklaterVolckmanfilmnarratív térKazinczylevelezésglottomachiakéziratKemény ZsigmondÖzvegy és leányaelektronikus kiadáskritikai kiadásdigitalizációintertextualitáskortárs magyar lírainternetWeb 2.0sms-költészetTérey JánosTelep CsoportJózsef AttilaanagrammaparonomáziaKrúdy GyulaBudapest vőlegényeemlékezetvárostörténetélettörténetMikszáth KálmánA jó palócokpletykaKaffka MargitHangyabolyszemantikazárt térSzilágyi IstvánA hóhér könnyeiálompéldázatDanteIsteni színjátékdiskurzusanalízisSarah WatersAffinityTestvériségtörténetírásFöldes JolánMária jól érettanyatestXX. századi eleji irodalomnőírókBook244