Jávor, AndrásGundel, JánosBodnárné Skobrák, Erika2012-04-032012-04-0320122012-04-03http://hdl.handle.net/2437/126892Magyarország három – földrajzi, klimatikus és edafikus tényezők szempontjából – egymástól jelentős mértékben eltérő fekvésű (Fejér megye, Csongrád megye, Tolna megye) bekerített vaddisznós kertjében végeztük vizsgálatainkat. Az alkalmazott tartási (egységes kert és tárolós kert) és takarmányozási viszonyok nagymértékben eltértek egymástól (mocsár természetes táplálékai, melléktermékek, takarmánykeverékek). Az állatok anatómiai méreteinek felvétele és a húsok mintavétele a téli vadászidényekben, közvetlenül a vadászatok után történt. A kertek állományai mellett vizsgálatainkhoz szabad területen lőtt vaddisznók adatait is bevontuk az elemzésünkbe. Mértük az állatok zsigerelt súlyát (kg), a testhosszt (cm), fejhosszt (cm), fülhosszt (cm), a marmagasságot (cm), valamint a szív hosszát és szélességét. Adataink összehasonlítása során összefüggést keresünk az állatok ivara, kora, az élőhelyek természetes táplálékforrásai, a kiegészítő takarmányozás, valamint a testméretek, illetve a hús kémiai összetétele, továbbá a technofunkcionális tulajdonságok között. A malacok és süldők kis alapterületű tárolókertekben való csoportos tartásakor, a zsúfoltság tömeggyarapodásra gyakorolt kedvezőtlen hatását, a szakszerűen összeállított és etetett takarmánykeverék sem volt képes kompenzálni. A testméretek közötti összefüggés vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy a zsigerelt súly és a marmagasság közötti kapcsolat szorosabb, mint a zsigerelt súly és a testhossz közötti, ezért megállapítjuk, hogy az intenzív rendszerű vaddisznóskertekben a tenyészkanok kiválogatásánál elsődleges szempont a marmagasság, csak másodlagos a testhossz. A természetszerű, valamint az állatok igényeihez igazodó, intenzív takarmányozást folytató kertekből származó húsminták fehérjetartalma nagyobb, zsírtartalma kisebb volt, mint amit az idényhez igazodó, ad hoc takarmányozott melléktermékeket és kukoricát fogyasztó állatok húsában mértünk. Keveréktakarmányból a vaddisznó kedvezőbb telített zsírsavtartalmú húst állít elő, mint a házi sertés. Mindhárom korcsoportban a szabad területről vett húsminták foszfor, mangán, vas és jód tartalma magasabb, mint amit a zárt kertekből származó állatok húsmintáiban mértünk. A magas Ca, P és Fe koncentráció negatív hatása a hús Mn tartalmára vizsgálatunkban nem igazolódott, sőt legnagyobb mangán tartalma azoknak a mintáinknak volt, melyek a legtöbb kalciumot, foszfort és vasat is tartalmazták. The examinations were carried out in three confined wild boar parks of Hungary (Fejér County, Csongrád County and Tolna County), the location of which was significantly different from geographic, climatic and edaphic point of view. The applied keeping (single wild boar park; store-park) and nutrition methods (natural swamp food, by-products, feed mixtures) also differed considerably. The anatomy size of the animals and the venison samples were taken in the winter hunting seasons, immediately after the hunts. During our experiment, in addition to the populations of the parks, the data of wild boars shot on open areas were also included in the analysis. We measured the eviscerated weight (kg) of body length (cm), the length of head (cm), the length of ears (cm), height at the withers (cm), and heart length and width of the animals. When comparing our data, we tried to find correlation between the sex, age, habitat natural food sources of the animals, supplementary feeding, body size and chemical composition of meat, as well as techno-functional properties. When keeping groups of piglets and young animals in a small ground space in confined parks the adverse effect of crowdedness on weight gain cannot be compensated by nutrition with the expertly compiled feed mixes. Examining relationship between the body measures, we found that the relationship between the eviscerated weight and height at withers was stronger than that of the eviscerated weight and body length, and therefore we concluded that in the intensive system wild boar farms the primary breeding selection concern is the withers height and only secondary is the body length. The protein content of the meat samples from gardens applying natural nutrition as well as feeding in accordance with the demand of the animals was higher, the fat content lower than that of the animals feeding ad hoc with seasonal by-products and maize. Out of the consumed feed mix, the wild boar produces meat with more favourable saturated fatty acid content than domestic pigs do. In all three age groups the phosphorus, manganese, iron and iodine content of the meat samples taken from free areas was higher than that measured in the samples of the animals from private wild boar farms. In our study the negative effect of high Ca, P and Fe concentrations on the Mn content of the meat was not confirmed, on the contrary, the highest manganese content was observed in the samples containing the highest amount of calcium, phosphorus and iron.140huvaddisznówild boartesthosszzsigerelt súlykémiai összetételhúsbody lengtheviscerated weightchemical compositionmeatÁllattenyésztési tudományokAgrártudományok