Dékán Tamásné Orbán, IldikóPapp, Erika2009-03-252009-03-2520082009-03-25http://hdl.handle.net/2437/80642Az Unió minden állampolgára egyben fogyasztó is, akinek az érdekeit képviselni kell. A fogyasztóvédelem az Európai Unióban és Magyarországon is óriási fejlődésen ment keresztül, folyamatosan mozgásban van, és az elkövetkezendő években további változások várhatók. A fogyasztóvédelmi szabályozás célja az 5 alapjogra épül, melyek a következők: egészséghez és biztonsághoz való jog, gazdasági érdek védelméhez való jog, kártérítéshez való jog, információhoz és képzéshez való jog, képviselethez való jog. Hazánkban a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és a kapcsolódó rendeletek tartalmazzák a cimkézésre, az árfeltüntetésre, a termékbiztonságra, termékfelelősségre, jótállásra, szavatosságra, élelmiszerbiztonságra, tisztességtelen piaci magatartásra vonatkozó szabályozásokat. A fogyasztó vitás ügyeivel a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, Békéltető Testülethez és a civil szervezetekhez fordulhat. Magyarország Kormánya egyre jelentősebb mértékben támogatja a civil szervezeteket, melyeknek feladata a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása. Ehhez nyújtanak segítséget azzal, hogy már az általános iskolában elkezdik a tudatos fogyasztóvá nevelést, valamint kampányokat indítanak a felnőtt lakosság oktatására is. Dolgozatomban megpróbáltam felvázolni a fogyasztóvédelem helyzetét Magyarországon. Leírtam a fogyasztóvédelem szabályozását az Európai Unióban, melyre a hazai szabályozás is épül. Bemutattam a fogyasztóvédelmi törvény és a kapcsolódó rendelkezések főbb pontjait, különös tekintettel a termékbiztonságra és a termékfelelősségre, a jótállásra, a szavatosságra, és az élelmiszerbiztonságra. Ezután ismertettem a Békéltető Testületi eljárást, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság működését, végül szót ejtettem a civil szervezetek szerepéről és a fogyasztók oktatásáról.53 p.hufogyasztóvédelemNFHfogyasztóvédelmi civil szervezetDEENK Témalista::Közgazdaságtudomány