Lőkös, IstvánBitskey, IstvánGörömbei, András2011-01-042011-01-041997963 472 207 51217-0380http://hdl.handle.net/2437/101351Annak ellenére, hogy a magyar szlavisztika és a magyar irodalomtudomány egyes - néha kifejezetten kiemelkedő művelői - igyekeztek tudatosítani a különböző délszláv régiókban, ezen belül Horvátországban, Szlavóniában, Dalmáciában és a Raguzai Köztársaságban, azaz Dubrovnikban keletkezett művek értékeit..., e téren még mindig nagyon sok a tennivaló. Lőkös István jól tudja, hogy a horvát és általában a délszláv irodalom mélyrehatóbb magyarországi megismerése - megismertetése - nélkül nem lehet hozzáfogni az irodalmi kapcsolatok és kölcsönhatások, a világirodalmi folyamatoktól függő, máskor meg éppenséggel a regionális körülmények folytán kialakuló azonosságok, párhuzamosságok mélyrehatóbb elemzéséhez, végezetül pedig a recepció vizsgálatához. Munkájának témaválasztása ezért többszörösen hasznos. A magyar irodalomtudománynak, amely hagyományosan nyugatorientáltságú, égető szüksége van olyan munkákra, amelyek a szomszédos népek irodalmait kutatják, már csak azért is, mert a magyar irodalom bizonyos jelenségeit nem lehet kizárólag nyugati hatásokkal és kapcsolatokkal magyarázni. Nagyon jó példa erre a Zrínyi-eposz.Bevezetés, 7-12. A Marulic-jelenség, 13. Iskola és erudíció, 13-15. A történelmi konstelláció, 16-21. A morálteológus Marulic, 22-24. De institutione bene vivendi, 25-28. Evangelistarium, 29. Quinquaginta parabolae, 30-31. De Veteris Instrumenti viris illustribus commentarium, 32-35. Kempis Tamástól Erasmusig, 36-39. A Judit-eposz és genezise, 40. „Liber Judith", 40-41. A Judit és Holofernész-téma irodalmi feldolgozásai, 42-43. A Marulic-filológia és a Judit-eposz, 44-45. A bibliai forrás és az eposz viszonya, 46-62. Vergilius példája, 63-70. Dante és Petrarca vonzásában, 71-78. Prozódiai előzmények, 79-82. A kompozíció és jellemábrázolás, 83-98. Két magyar párhuzam, Komparatív kitekintés, 99. Tinódi és Marulic, 99-102. Sztárai és Marulic, 103-114. Törökellenes epika Marulictól Karnaruticig, 115. Panaszének a mohácsi csatáról, 115-118. Mavro Vetranovic éneke Buda veszéséről, 119-122. A szigeti ostrom a 16. századi horvát műköltészetben: Zrínyi eposzának két forrása, 123. Zára költője: Brne Karnarutic 124-126. A Karnarutic-mű és történelmi forrása, a Crnko-krónika, 127-150. A Marulic -recepció, 151-167. A nyelvi integráció kísérlete, 168-170. Reneszánsz és barokk antiturcica, 171. Kaj nyelvű ének Sziget ostromáról, 171-187. Zrínyi és Gundulic, 188. A Dubravka költője, 189-193. Az Osman és a Szigeti veszedelem, 194-202. Jegyzetek, 203-226. Névmutató, 227-233.huirodalomtörténetbarokkZrínyi MiklósSzigeti veszedelemBook233 oldal