Horváth , Ildikó FannyGere , Boglárka2025-07-012025-07-012025-06-18https://hdl.handle.net/2437/3952941. ABSZTRAKT A Sjögren-szindróma klinikumának sokszínűségét, a prognózist és a mortalitást az extraglandularis manifesztációk és a társult betegségek határozzák meg. A szakirodalom a cardiovascularis eseményeket jelöli meg vezető haláloknak e betegek körében. Az atherosclerosis hátterében részben immunológiai mechanizmusokat, a ritmuszavarok kialakulásában pedig az anti-SSA antitestek aritmogén szerepét feltételezik. Jelen vizsgálatunk célja klinikánk 539 fős (2016-os ACR/EULAR Kritériumok szerint revideált) primer Sjögren-szindrómás betegcsoportjában meghatározni az atheroscleroticus eredetű cardio- és cerebrovascularis események, a potenciális atherogén tényezők (hypertonia, diabetes mellitus, dyslipidaemia), a szignifikáns vitiumok és a ritmuszavarok előfordulási gyakoriságát, lehetséges összefüggéseit egymással, valamint a glandularis és az extraglandularis alcsoportokkal. Az ischaemias szívbetegség és a stroke korcsoport specifikus incidenciáit szintén meghatároztuk. Retrospektív (2000-2023 közötti dokumentációs adatokra alapozott) vizsgálatunkba 492 nőt és 47 férfit (nemi arány 9:1) vontunk be, a kórkép diagnózisakor átlagéletkoruk 48,99 ± 13,23 év volt. 159 fő (139 nő és 20 férfi) a glandularis, 380 fő (353 nő és 27 férfi) az extraglandularis manifesztációkkal társult formába tartozott. A hypertonia 54,92%, a diabetes mellitus 12,8%, a dyslipidaemia 34,39%, az ischaemias szívbetegség (stabil angina, acut myocardialis infarctus) 11,32%, a cerebrovascularis betegség (stroke, szignifikáns carotis stenosis) 16,14%, a ritmuszavarok (pitvarfibrilláció, sick sinus szindróma és III. fokú AV-blokk) 7,24%, a jelentős vitiumok 5,38% gyakoriságban fordultak elő. Összesen 153 főnél találtunk egy, vagy több vizsgált társbetegséget. Az adatok összefüggéseit kereszttáblás analízissel, Chi2-teszttel (szignifikancia szint p<0,05) és Pearson korrelációval (p<0,001) vizsgáltuk. Az extraglandularis kórformában a nők és a hypertoniás betegek aránya szignifikánsan magasabb volt. A hypertoniás és a dyslipidaemias betegeknél minden vizsgált cardio- és cerebrovascularis társbetegség szignifikánsan gyakoribb volt, a diabetes mellitus gyenge összefüggést mutatott az ischaemias szívbetegség és a carotis stenosis kialakulásával. Az ISZB a 60-74 év közöttieket, a stroke a 75 év felettieket érintette a leggyakrabban. Eredményeink alapján a hagyományos rizikófaktorokon túl az autoimmun folyamatok provokáló szerepe is felmerül a cardio- és a cerebrovascularis események kialakulásában.54 oldalhuSjögren-szindrómacardiovascularis vonatkozásokOrvostudományHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.