Rábai, GyulaPásztor, Péter2013-11-202013-11-202013-11-202013-11-20http://hdl.handle.net/2437/176745Munkám során két reakciórendszert vizsgáltam: először a H2O2−Na2CO3−CaSO3 zárt oszcillációs reakciórendszer dinamikai sajátosságait vizsgáltam. Első lépésként meghatároztam az optimális körülményeket a pH-oszcillátor megfelelő működéséhez. Ezen belül kiszámítottam a reagens-koncentrációk kedvező értékeit és arányukat. Kísérleteim alapján a hidrogénion és a hidrogén-karbonátion kezdeti koncentrációjának közel egyformának kell lennie a reakcióelegyben az oszcilláció megjelenéséhez, ami úgy érhető el, ha az oldat pH-ját a szulfit só hozzáadása előtt 5,1-5,3 közé állítjuk be (az alkalmazott metil-vörös indikátor átcsapási tartománya). Mivel a különböző időpontokban felhasznált desztillált víz, különböző mennyiségben tartalmazhat oldott szén-dioxidot, ezért minden esetben fontos a kezdeti pH adott értékre való beállítása célszerűen metil vörös indikátor segítségével, vagy pH-mérővel. Tanulmányoztam a hőmérséklet hatását az oszcilláció jelenségére, a periódusidő hosszára, és vizsgáltam a hőmérséklet-kompenzáció lehetőségét. Megállapítottam, hogy a pH-oszcilláció kialakulásához legkedvezőbb a hőmérséklet 8,0°C alatt tartása, mivel alacsonyabb hőmérsékleten tovább tartható fent oszcilláció zárt reaktorban, mint magasabb hőmérsékleten (pl. 4°C-on 7-8 perccel tovább tart az oszcilláció, mint 8 vagy 12°C-on) és a reakcióval járó színváltozás is kedvezőbben figyelhető meg. Eredményeimből következik, hogy a periódusidő normál hőmérsékletfüggést mutat, tehát nem jelentkezik hőmérséklet-kompenzáció ebben az oszcillációs rendszerben35huszakdolgozatpH-oszcillációDEENK Témalista::Műszaki tudományok::Vegyészmérnöki tudományokno_restriction