Árva, ZsuzsannaBobonka, Miklós Kornél2026-03-142026-03-142025https://hdl.handle.net/2437/405572A disszertáció kiindulópontját az jelenti, hogy Magyarországon 2017-ig az adóigazgatási eljárás - meglehetősen gazdag - szabályanyaga lex specialisnak minősült az általános közigazgatási hatósági eljárás lex generalis szabályaihoz képest. A jogalkotó a német mintavétel nyomán 2017-ben megszüntette a két eljárás közötti kapcsolatot és immár kivett eljárásként kezeli az adó- és vámigazgatási eljárásokat. A dolgozat ennek a változásnak az indokoltságára kérdez rá több szempontból. Az egyik hipotézis általános értelemben szemléli az adóigazgatási eljárás kivett jellegét és a változás dogmatikai értelemben vett indokaira kérdez rá, amely a lex generalis – lex specialis jelleget kivett eljárássá fordította. Önmagában az általánosságok szintjén azonban nehezen értékelhető az a változás, amely 2017-ben bekövetkezett. A kutatás másik előfeltevése, hogy az adóigazgatási eljárás különlegessége már olyan mértéket öltött, amely miatt az általános közigazgatási hatósági eljárás mögöttes jellege már nem is lenne megőrzendő a továbbiakban. A harmadik hipotézis pedig arra kérdésre keresi a választ, hogy tekinthetjük-e általánosnak azt a jogszabályt, amely hatálya alá nem tartoznak az évente intézett összes hatósági ügyben született elsőfokú döntés számát már meghaladó adó- és vámhatósági elsőfokú döntések avagy mennyiben dominálnak a mennyiségi szempontok a kivett jelleg kapcsán? The dissertation begins with the premise that, until 2017, the extensive set of rules governing tax administration procedures in Hungary was considered 'lex specialis' in relation to the 'lex generalis' rules governing general administrative procedures. Following the German model, in 2017 the legislator abolished the link between the two procedures and began treating tax and customs administration procedures separately. This thesis examines the justification for this change from several perspectives. One hypothesis considers the exclusion of tax administration procedures in general and questions the dogmatic reasons for the change that turned the general rules into special rules. However, it is difficult to assess the change that took place in 2017 at the level of generalities alone. Another assumption of the research is that tax administration procedures have become so specialised that the underlying nature of general administrative authority procedures should no longer be preserved. A third hypothesis seeks to answer the question of whether legislation that does not cover the number of first-instance decisions made by tax and customs authorities, which already exceeds the number of first-instance administrative decisions made each year, can be considered general. It also considers to what extent quantitative considerations dominate in relation to the nature of the case.231huadóigazgatási eljárás, közigazgatási hatósági eljárás, kivett eljárások, hatósági ügyforgalmi statisztikák, adóigazgatási alapelvek, adóigazgatás eljárás dogmatikai különállása; tax administration procedure, administrative authority procedure, excluded procedures, official case statistics, tax administration principles, dogmatic separation of tax administration proceduresPhD, doktori értekezésÁllam- és jogtudományokTársadalomtudományok