Erdey, LászlóBalkay, Diána2015-11-182015-11-182015http://hdl.handle.net/2437/218466A latin-amerikai országok, ezen belül a részletesebben is vizsgált gazdasági integráció, a Mercosur a kereskedelmi liberalizáció terén jelentős előrelépéseket tett. A nemzetközi kereskedelem és a termelési tényezők áramlásának mintázatára hatást gyakorol a gazdasági integrálódás folyamatába való bekapcsolódás. Attól függően, hogy a gazdaságok az integrálódási folyamat mely szakaszában járnak, az abból származó hasznok és kockázatok is eltérőek lesznek. Egy integráció esetében érdemes ezért azt is vizsgálni, hogy ún. sekély vagy mély integrációról van-e szó. E mélység meghatározására proxiként jól használható az ágazaton belüli kereskedelem jelensége, a kutatás ezért kiemelten vizsgálja az ágazaton belüli kereskedelem jelenségét, továbbá, hogy a kereskedelemi folyamatok hogyan gyakorolnak hatást egy-egy régió vagy gazdaság fejlődésére, a társadalmi jólét változására; illetve, hogy hogyan képes a kereskedelem és nemzetközi tényezőáramlás hozzájárulni a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok kezeléséhez. A kutatás során részletesen vizsgálom (i.) a latin-amerikai országok, a Mercosur (és összehasonlításképpen a NAFTA) kereskedelmi szerkezetének alakulását; (ii.) hogy a változó világgazdasági integráció előrehaladása hogyan hatott ezen országok és az integráció kereskedelmi folyamataira, kiemelten az ágazaton belüli kereskedelemre; (iii.) a dél-dél irányú kereskedelmi kapcsolatok erősödését és alakulását. A dolgozat kutatási kérdése, hogy hogyan változott a latin-amerikai régió és ezen belül a Mercosur országok kereskedelmi szerkezete az integrálódás következtében meginduló liberalizációs hullámoknak köszönhetően, illetve, hogy a kereskedelem liberalizálódása révén az ágazaton belüli kereskedelem jelensége milyen formában és intenzitással jelenik meg a régió kereskedelmében. A bevezető szakasz témafelvetése, célkitűzései és a dolgozat kutatási kérdésének megfogalmazása után a 2. fejezet a latin-amerikai régió világgazdaságban elfoglalt helyével foglalkozik, mind abszolút értelemben, mind a többi fejlődő régióhozhoz mérten. A 3. fejezet a gazdasági és kereskedelmi liberalizáció megvalósulási formáit és hatásait mutatja be történeti szempontból. A 4. fejezet ismerteti a Mercosur kialakulásának állomásait, intézményi kereteinek lefektetését, kereskedelmének elmélyülését, illetőleg a tagországok abból való részesedését. Az 5. fejezet a mély és sekély integrációk elméletével foglalkozik és az ágazaton belüli kereskedelem mutatóin kereszetül a Mercosur és a NAFTA példáján mutatja be az elmélet gyakrolatban való tükröződését. A 6. fejezet szintén az ágazaton belüli kereskedelem mutatórendszeréhez nyúl, hogy bemutathatóvá váljon a két választott országpár - Argentína-Brazília és Mexikó-USA - kereskedelmi mintázata az SITC 7-es termékosztály vonatkozásában. A 7. fejezet két új vizsgálati szemponttal bővíti az elemzési kereteket: a technológiai intenzitás és a termékek feldolgozottsági foka mentén vizsgálja a Mercosur országok kereskedelmi szerkezetében bekövetkezett változásokat 1996 és 2012 között. A 8. fejezet a dolgozat téziseit tartalmazza, a 9. pedig új kutatási irányokat vázol fel.Latin-American countries and the to be investigated economic integration, the Mercosur has taken significant steps regarding trade liberalization. International trade and the pattern of factor endowment have an impact on the process of forming economic integrations. Depending on which phase of integration the economies are in, cost and benefits (that is the trade diverting and trade creating effects) can be different, hence it is worth investigating their nature, if they are shallow or deep integrations. To define the depth of an integration intra-industry trade can be uses as a proxy, therefore this research highlights the phenomena of intra-industry trade and examines how trade impacts the economic development and social welfare of certain pre-selected regions. Furthermore I consider the soothing effects of trade and flow of international production factors amidst unfavorable economic processes. I investigate in detail (i.) the evolution of trade patterns within the Latin-American countries and the Mercosur (and at some points within NAFTA as a comparison); (ii.) how the changing world of economic integrations impacted the trade and especially the intra-industry trade of these counties and regions; (iii.) the evolution of the south-south trade relations. The objective of the research is to examine how trade patterns of the Latin-American region and the Mercosur countries have changed after liberalizing the markets; and to examine how and how intensely did the intra-industry trade appear in the region’s trade after liberalizing the trade. After stating the objectives and goals of the doctoral research in the preface, in the 2nd chapter I present the place of Latin-American region within the world economy compared to other developing regions both in absolute and in relative terms. The 3rd chapter deals with the forms and effects of economic and trade liberalization in historical perspective. The 4th chapter presents the history of Mercosur, steps of laying its institutional frameworks, the deepening of its trade and the shares of its members from it. The 5th chapter deals with the theory of deep and shallow integrations and investigates the presence of theory through intra-industry trade analysis in case of Mercosur and NAFTA. The 6th chapter introduces further indices of intra-industry trade in order to examine the trade patterns of SITC 7 products for two selected county pairs: Argentina-Brazil and Mexico-USA. In the 7th chapter I widen the frameworks of the research with two additional dimensions. I analyze between 1996 and 2012 the changes in the structure of trade for Mercosur countries along technology intensity and the broad economic categories. Chapter 8 states the propositions of the dissertation and chapter 9 suggests further directions for the research.238hukereskedelmi szerkezettrade structureintegrációintegrationKözgazdaságtudományokTársadalomtudományok