2008-12-172008-12-179630581655http://hdl.handle.net/2437/68098A szerző művében arra vállakozott, hogy az aspektuskategória fejlődését és funkcionálását vizsgálja legfőképpen három nyelv: a lengyel, a német és a magyar viszonylatában, valamint, hogy számba vegye azokat a lehetőségeket, amelyekkel a lengyel aspektusjelentések a német és a magyar nyelvben visszaadhatók.A szerzőt az a cél vezette, hogy az aspektusról átfogó képet nyújtson, s azt tágabb nyelvészeti kontextusba helyezve a glottodidaktikában is felhasználható eredményeken túl általános érvényű tanulságokat is levonjon.A kutatás eredményeként megállapítást nyert, hogy az aspektusjelentés kifejezése a németben és a magyarban - a lengyellel ellentétben - nem kötelező, s az erre szolgáló eszközök nem rendszeresek, hanem sokszor alkalmi jellegűek, egyediekhttp://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibFSZ1077375bibFSZ1077375