Lakatos, GyulaMolnár, Szilvia2012-05-172012-05-172012-06-112012-05-17http://hdl.handle.net/2437/129046Egy évszázaddal a lecsapolás után kiértékelhető, hogy érdemes volt-e beavatkozni a természet rendjébe, illetve hogy beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket? Korábban már szó volt róla, hogy a lakosság kifejezetten akarta, sőt, kérelmezte a lecsapolás folyamatát, mivel nagy reményeket fűztek hozzá. Ezek a remények azonban túl magasak voltak, és inkább csak a rövid távú következményeire koncentráltak. Napjainkban a víz az Ecsedi-láp területén úgymond hiánycikknek minősül, hiszen a létrehozott kanálisok levezetik a vizet erről a területről. A vízhiányos állapot miatt pedig a vízigényesebb kultúrnövények termesztése sem lehetséges. A lecsapolás előtt a láp rendkívül gazdag élővilággal rendelkezett. Ez az egykor fajgazdag terület a lecsapolás után jelentősen megritkult. A végbement változásokat az érzékenyebb fajok nem tudták elviselni, a legérzékenyebbek a speciális életfeltételekhez alkalmazkodott élőlények voltak.34.huEcsedi-láplecsapolásDEENK Témalista::Környezettudományok::Környezetvédelem