Barta, JánosImre, LászlóBitskey, IstvánGörömbei, András2011-01-092011-01-092003963 472 749 2963 472 750 6 Ö1217-0380http://hdl.handle.net/2437/101426„Nem egyszerűen a szokásos kérdésre kívánunk válaszolni, hogy ti. aktuális-e Barta János tudósi életműve és ha igen, miért, hanem abból a felismerésből indulunk ki, hogy az ő életpályája és írott munkássága időben egyre távolodó tények, tendenciák, kihívások és feleletek kölcsönhatásában tárható fel. A XX. század nagy gondolkodástörténeti fordulatának jegyében szólva: Barta János minden írása csak úgy fogható fel és csak úgy értékesíthető hitelesen, ha régmúlt évtizedekre, azok kérdéseire adott válasz gyanánt értelmezzük. [...] így született meg az az elképzelés, hogy »posztumusz« jelenjék meg Barta János soha meg nem írt »Arany-monográfiája«, az Arany-tanulmányok legjava, nagyjából időrendben. (Természetesen a témák és nem a Barta-kéziratok keletkezésének időrendjében.) Amikor aztán lehetőség mutatkozott kétkötetes kiadványra, evidensnek tűnt a legjobb Madách-, Kemény-, Jókai- és Vajda-tanulmányok kiválasztása. A cím meg szinte magától adódott: Arany és kortársai. [...]"Az ember tragédiája értelmezéséhez, 9-43. Kemény Zsigmond „Gyulai Pál"-ja, Történeti alapok és források, 44-72. Sorsok és válságok, Kemény Zsigmond tragikus emberalakjai, 73-102. Kemény Zsigmond mint esztétikai probléma, 103-160. Az élő Jókai, 161-175. Timár Mihály, az arany ember, 176-198. A Széchenyi-élmény, Utóhang a Napló megjelenéséhez, 199-215. Vajda János költői arcképe, 216-260. Vajda János szerelmi lírája, 261-321. Vajda János: Nádas tavon, Verselemzés, 322-336. Imre László, Utószó, 337-346. A tanulmányok megjelenési helyei, 347-348. Névmutató, 349-356.huirodalomtörténetMadách ImreKemény ZsigmondJókai MórVajda JánosAz ember tragédiájaAz arany emberVajda JánosSzéchenyi IstvánNádas tavonGyulai PállíratörténetBook356 p.