Bukovinszky, KatalinTirkala, Laura Szilvia2023-08-292023-08-292023https://hdl.handle.net/2437/358537A középkorú felnőttek fogait érő traumák jelentős része egy többtényezős tünetegyüttesre, a törött fog szindrómára vezethető vissza, mely főleg a hátsó fogakat érinti. Az Amerikai Endodontisták Szövetsége öt kategóriába sorolta a repedt fogakat, egészen a terápiát nem igénylő hajszálrepedésektől a legrosszabb prognózisú ötödik típusig, a vertikális gyökér fraktúráig. A törött fog szindróma kialakulásának nagyon sok oka lehet, odontoiatrogén és nem iatrogén tényezőkre vezethetjük vissza. A korral előre haladva a fog szerkezete destruálódik és a restaurátumok száma is megnő, ami kedvez a fraktúrák kialakulásának. A kedvezőtlen textúrájú, keménységű és hőmérsékletű ételek fogyasztása és a parafunkciók negatívan befolyásolják a fogak épségét. Ezeken kívül a fej-nyak tájékot érő sugárterápia, fogfejlődési rendellenességek, a traumás okklúzió jelenléte és a gyökérkezelés, valamint a restaurációk készítése során okozott változások hozzájárulnak ahhoz, hogy megrepedjenek a fogak, hiszen romlik a strukturális tartósságuk. Nagyon fontos a megelőzés. A megfelelő kezelés csak a korrekt diagnózis után tud megvalósulni. A harapási és a hidegstimulációs tesztek, illetve a plakkfestő anyagok alkalmazása jelentős diagnosztikai módszerek, azonban napjainkban egyre több új eszköz és lehetőség áll rendelkezésre, amelyek segítenek a kórmeghatározásban. A FOTI és a műtéti mikrószkópok elismerten hatékonyak a fraktúra vizualizálásában, azonban a képalkotó vizsgálatok nélkül sokszor lehetetlen felismerni a repedést. A röntgenvizsgálatok kisebb sikerrel képesek felismerni a problémát, azonban a CBCT és az SS-OCT ma már a legmodernebb és legfontosabb diagnosztikai eszközöknek számítanak. A kezelés fő célja, hogy a törés ne terjedhessen tovább, a tünetek enyhüljenek, a kórokozók pedig ne juthassanak a pulpakamrába a későbbiek során sem. Emiatt ezeknek a terápiás megoldásoknak mindenképpen össze kell fogniuk a tört részeket. Fontos az, hogy egy ilyen esetet minél hamarabb kezeljünk, hogy a későbbi komplikációkat el tudjuk általa kerülni. Az okklúzális redukció, a réz gyűrűk, a nemesacél orthodonciai bandek, az ideiglenes restaurátumok és a direkt kompozit sínek azonnali megoldásként szóba jöhetnek. A hosszútávú megoldások segítenek tartósan sínezni a törött részeket. Léteznek direkt és indirekt, illetve szemi-direkt (CAD/CAM) megoldások. A direkt restaurátumok készülhetnek amalgámból, kompozitból és üvegionomer cementből is és boríthatnak csücsköket is. Manapság a kompozitok szerepe nőtt meg a fogászatban, a CTS kezelésében változók a vélemények, de összességében sikeres megoldásnak minősül, főként a kompozit onlayek. Az indirekt inlayek és onlayek szintén releváns restaurációk a terápiában. Az onlayek közül a fém, a kerámia és a kompozit betétek is fontosak. Az indirekt kompozit onlay készítésével kiküszöbölhetjük a leghátrányosabb tulajdonságát az anyagnak, a polimerizációs zsugorodást. A kerámiák esztétikus és kemény anyagok, azonban a törékenységük és az antagonista fogak koptatása negatívumnak számít, de helyük van a terápiában. A legelterjedtebb és hatékonyan sínező megoldás, a borító korona alkalmazása.41hucracked tooth syndromecracked tooth syndrome etiologyHNRTbruxismFOTICBCT cracked teethcracked teeth treatmentbonded amalgamceramiccomposit effectivity in CTSfull crowninlay cracked teethDEENK Témalista::Orvostudomány::FogorvostudományHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.